A felelőtlen gazdálkodás jutalma
A napokban egy roppant érdekes, és számomra enyhén szólva is furcsa hírt olvastam az egyik internetes portálon, melyre később nem nagyon kapta fel senki a fejét. A hír lényege az volt, hogy a magyar állam teljes egészében átvállalja Várpalota önkormányzatának hiteltartozását, melyet jen alapon vett fel korábban több mint 3 milliárd forint értékben. Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettesnek az újságíró érdeklődésére, hogy miért is teszi ezt az állam pénzén a kormány, csak annyi volt a válasza, hogy mert Talabér Márta fideszes polgármester jól lobbizott.
Bár a döntést majd csak decemberben hozza meg a parlament ebben az ügyben, azért mégiscsak furcsa, hogy erről tájékoztathatta a közvéleményt a városvezető. Mire gondolhatott vajon a további több száz fideszes polgármester,aki szintén eladósította városát, települését? Talán jogosan tették fel magukban a kérdést mások is, Várpalotáét átvállalja,akkor miért nem teszi ugyan ezt az állam, Péccsel, Hódmezővásárhellyel, az V. kerülettel és a többi súlyosan eladósított településsel. De talán még ennél is jogosabb azoknak az adófizetőknek a kérdése, akik az iránt érdeklődnének: mi van azokkal az önkormányzatokkal, akik felelősen gazdálkodtak, amelyek nem hajszolták sokszor hitelből finanszírozott értelmetlen beruházásokba városukat, kerületüket. Az ott élők jogosan teszik fel a kérdést, jó üzenet-e ösztönözni a felelőtlenül gazdálkodókat arra, hogy tegyék azt bátran, mert állambácsi a végén úgyis kisegít. Őszintén szólva, engem is felháborított a dolog. Az elmúlt években mindent megtettünk azért, hogy ne kelljen hitelt felvennünk, se működésre se fejlesztésre.
2006-ban és a rákövetkező évben bizony megszenvedte Kispest valamennyi közalkalmazottja köztisztviselője, de talán még a gyermeküket iskolába, óvodába, bölcsődébe járató szülők is, hogy takarékoskodtunk, átszerveztünk, ésszerűsítettük az önkormányzat működését annak érdekében, hogy ne omoljon ránk a rendszer. És persze azért is, hogy ne kelljen hitelből működnünk, s ha lehet ne kelljen hitelből fejlesztenünk. Az utóbbiak esetében pedig azt is megnéztük, hogy csak olyan beruházásokat hajtsunk végre, melyeket képesek vagyunk finanszírozni, majd később működtetni, s melyek valóban a Kispesten élők életminőségét javítják. Keservesen nehéz munka volt, de megérte, mert 2009-ben már nem szorultunk működési hitelre és a fejlesztéseink nagy részét is saját erőből oldottuk meg. Erre most mi a kormányzati üzenet? Ha jól „fekszel” bizonyos minisztereknél, akár felelőtlenül is gazdálkodhatsz, mert majd a központi költségvetésből megsegítenek. Biztos, hogy ez a legjobb üzenet az újra nyakunkba szakadó gazdasági válság közepén?