A kispesti országzászló

A március végi képviselő-testületi ülés elfogadta Ékes Gábor alpolgármester és a Fidesz frakció javaslatát egy országzászló felállításáról. Ez azonban nem az első, hanem már a második országzászló Kispest történetében, mivel korábban, a két világháború között, már állt egy országzászló a Kossuth téren.

Az országzászló mozgalom eredetileg 1928. augusztus 20-án indult el, amikor is felavatták az első, úgynevezett „Ereklyés Országzászlót” az V. kerületi Szabadság téren, a mai szovjet hősi emlékmű helyén. A készítők szándéka szerint a 20 méter magas zászlórúd és a talapzatául szolgáló emlékmű a trianoni döntés elleni tiltakozást és a Nagy-Magyarországhoz való ragaszkodást fejezte ki. Érdekessége, hogy lobogó mindig félárbocon lengett rajta és csak az 1938 és 1941 között végbement területgyarapodások alkalmával vonták fel egy-egy hétre az árboc csúcsáig.

Két évvel a Szabadság téri emlékhely felavatása után Molnár Ferenc tarcali pedagógus állt elő azzal a gondolattal, hogy Budapest nyomán a többi magyarországi település is állítson országzászlót és minden ünnepen vonják fel, majd a trianoni gyász jeléül engedjék azokat félárbocra. Ennek következtében országos mozgalommá terebélyesedett az országzászló-állítás, amelynek keretében 1934-ben került sor, az országban 99.-ként, a kispesti országzászló felállítására.

(videó)

A kispesti országzászló ünnepélyes avatása 1934. június 16-án zajlott, amiről még az akkori filmhíradó is beszámolt. Az ekkor átadott emlékmű a zászlórúd mellett egy, a karmai közt szablyát tartó turul szoborból, valamint egy Nagy-Magyarország formájú csúcsban végződő talapzatból állt, amire az „Így volt, így lesz” feliratot vésték. Magán a lobogón az egyik oldalon Nagy-Magyarország, a másik oldalán pedig az angyalos középcímer volt látható. Az emlékművet végül a második világháború után, annak irredenta üzenete miatt bontották le.