Kis kokárda-tan ünnep előtt

A kokárda (szalagcsillag) kör alakú, fodros szélű, nemzetiszínű jelvény, amelyet eredetileg kalapra vagy sapkára, a nők esetleg a hajukba tűztek. Franciaországból terjedt el a 18.-19. századi forradalmak idején egész Európában és Amerikában. A helyesen készített kokárda mindig belülről kifelé olvasandó. Helyesen elkészített kokárda mindig belülről kifelé olvasandó.  Kokárdánkat március 14-én 17 órakora Kossuth téren a városi ünnepségre ki is tűzhetjük kabátunk hajtókájára.

A kokárda úgy készül, hogy egy nemzeti színű szalagot meghajlítunk. A magyar kokárda piros-fehér-zöld színű, tehát helyesen kívülre kerül a zöld. Az 1848-as pesti forradalom idején a márciusi ifjak még valóban így is használták, és Than Mór festményein is megfigyelhető, hogy a huszárok csákórózsáján is helyesen szerepel a színsorrend. De már 1848-ban a kokárdák többsége fordított volt. Téves Szendrey Júlia kokárdája is, amelyet Petőfinek készített, hiszen ezen az olasz színek sorrendje figyelhető meg. Valószínűleg a forradalom idején sem tudhatta mindenki hogyan kell helyesen hajtani a nemzetiszínű szalagot. Manapság téves történelmi berögződések és a hagyomány miatt legtöbbször a piros van kívül és a zöld belül.