Mi fán terem a székely zászló?

A Képviselő-testület döntése nyomán február vége óta lobog a székely zászló a kispesti városháza bejárata felett, megosztva ezzel a kerület közvéleményét. Ahhoz azonban, hogy megalapozott véleményt tudjunk formálni a zászló kitűzésével kapcsolatban felvetődött kérdésekben, nem árt, ha röviden áttekintjük a székely nemzeti szimbólumnak tartott lobogó történetét.

Mindenekelőtt nem árt tisztázni, hogy maga a zászló, mint nemzeti szimbólum, csak a francia forradalom idején jelenik meg először, így az „úgynevezett történelmi zászlók” a valóságban egy-egy uralkodó, dinasztia, rangosabb család, katonai alakulat vagy önkormányzati egység (pl.: város) jelképeként szolgáltak. Vagyis, amíg nem az egy nemzethez tartozás volt a politikai identitástudat alapja, addig nem beszélhetünk nemzeti zászlókról. Ilyenformán közép-európai viszonylatban a XIX. századig nem alkalmaztak nemzeti zászlókat és ez igaz a székelységre is, mivel ők a XVIII. századig kiváltságaik, önkormányzatiságuk révén különültek el a magyarságtól. A korai székely zászlók tehát nem egy etnikai közösség, hanem egy középkori rendi közösség jelképei voltak, vagy ahhoz kapcsolódó vezetőké, önkormányzatoké illetve katonai alakulatoké.

Az első ismert székelyekkel összefüggésbe hozható zászlóra vonatkozó adatok a XV. századból valók. A rekonstrukció szerint ezen Vízaknai Miklós székely alispán címere volt látható. A címeren egy koronából növekvő kardot tartó páncélozott kar volt, a kardon átszúrt szívvel és medvefejjel. Később ezek a heraldikai jelképek kiegészültek a félholddal, csillaggal, nappal. A következő ismert székelyekhez köthető zászlót Mátyás király adományozta Marosvásárhelynek, vagyis ez egy város jelképe volt, nem az egész székelységé.  Az új színeket használó, arany sávval szegett kék színű zászló a XVII. század elején, Székelyudvarhelyen tűnik fel először a város jelképeként.

A XVII. században végig kimutatható, hogy bár hasonló heraldikai elemeket alkalmaztak, mégis a különböző székely városok és katonai alakulatok más-más zászlókat használtak, így nem lehet egységes székely zászlóról beszélni, maximum csak közös motívum és színhasználatról, ami a kék, fehér (ezüst) színekből és hold, csillag, nap, páncélos kar, kard, medvefej, szív változatos ábrázolásokból tevődött össze. Ezek az elemek 1848-49-ben kiegészültek a piros-fehér-zöld trikolorral, a címerrel, valamint a farkasfogas honvédzászlók jellegzetességeivel.

A XX. században sem jelent meg egy egységes székely nemzeti zászló. A most használt égszínkék alapú, aranysávos zászlót Kónya Ádám tervezte meg 2004. január elején, majd azt 2004. január 17-én, Sepsiszentgyörgyön a saját jelképeként szavazta meg a Székely Nemzeti Tanács. Vagyis a jelenleg székely zászlóként emlegetett, a kispesti városházán lobogó zászló igazából nem egy nép, hanem szervezet a Székely Nemzeti Tanács jelképe.