Aggódnak a jövőért a kerületi nyugdíjas pedagógusok

Egy osztálynyi tanító, tanár gyűlt össze a Kispesti Kaszinóban, ahol Gajda Péter polgármesterrel beszélgettek a kerületi iskolák államosításáról, az ezzel járó változásokról, a jövő évi költségvetésről és az önkormányzat terveiről.

Nagy volt az érdeklődés azon a találkozón, amelyet a Nyugdíjas Pedagógusok Egyesülete Kispest szervezett tagjainak. Az eseményre meghívást kapott Kispest polgármestere, aki az utóbbi időben rendszeresen találkozik a kerületben tevékenykedő civil szervezetekkel, így ez alkalommal a kerületi nyugdíjas pedagógusokkal.

Szabó Ferencné Marika, a kerületi pedagógus szakszervezetből kivált, 75 aktív tagot számláló egyesület elnöke üdvözlő szavaiban röviden ismertette munkájukat, terveiket, és kérte a polgármestert, hogy a jövőben gyakrabban találkozzon a nyugdíjas pedagógusokkal, hallgassa meg véleményüket, tapasztalataikat, hiszen ők ugyan már elmúltak hatvan évesek, és tagjaik inkább az idős korosztályhoz tartoznak, de mint mondta, aktívan részt vesznek a helyi közéletben, ismerik a problémákat.

Gajda Péter, aki most járt először az egyesületnél, örömmel nyugtázta, hogy a kerületi civil szervezetek élete ugyancsak aktív, így a nyugdíjas pedagógusoké is. Rövid tájékoztatójában hosszasan beszélt a kerületi alap- és középfokú oktatási intézmények „félig-meddig államosításáról”, és az ezzel járó nehézségekről, valamint arról a furcsa és bizonytalan helyzetről, amely január elsejétől várja a kispesti pedagógusokat, szülőket, gyerekeket. Példaként említette, hogy ha a napokban törvényre is emelkedik a köznevelési törvény, csupán néhány nap marad arra, hogy az önkormányzat az oktatási intézményeit, valamint az itt dolgozó mintegy 800 pedagógust, és a hozzájuk tartozó ügyek intézését zavartalanul átadja az államnak. Ez szinte lehetetlen, jegyezte meg Gajda Péter.

A polgármester szerint az önkormányzat „jó gazdaként” és magas szakmai színvonalon végezte eddig oktatással kapcsolatos munkáját. Ezért is érthetetlen, hogy miért kell ezt egy újonnan kialakított, felesleges hivatalnak átadni, amely láthatóan nincs erre felkészülve, hiszen még mindig nem tudni, miként működik majd, és milyen lesz az együttműködése az önkormányzattal.

A pedagógusok jövőképéről pedig elmondta: a kormány elnapolta a pedagógus-életpályamodell bevezetését, így az ezzel járó béremelést is. Ez azért is érinti különösen érzékenyen majd a kispesti pedagógusokat, mert az önkormányzat eddig 6 százalékkal egészítette ki a béreket, amelyet várhatóan az államosítás után fedezet és jogszabály hiányában nem biztos, hogy a jövőben meg tud majd tenni, ezért várható a reálbérek csökkenése. Ennek ellenére, mivel azt önkormányzat felelősséget érez továbbra is a pedagógusok iránt, törekszik a pótlék megtartására, de a szűkösre szabott költségvetésben meglehet, hogy erre nem lesz módja.

A találkozó végén a nyugdíjasok kérdéseiben az aggódás fogalmazódott meg gyerekeink, unokáink jövőjéről. Szakmai egyet nem értés övezte a kisgyerekek hat éves korban való kötelező beiskolázását, hiszen ezzel sérül a szülők döntési joga, illetve a gyerekek érdeke, mert a szakma és a szülők helyett az állam dönti majd el egy-egy kisgyerekről, hogy iskolaérett-e, vagy sem. Hasonló kétkedés fogadta a kötelező óvodába járást három éves kortól is.