Üresedő zsebbel kezdik a jövő évet az önkormányzatok

A most beterjesztett költségvetés minden szempontból konzervatív, láthatóan csak a 2,2 százalékos hiánycél teljesíthetősége, a takarékosság, a kiadások mindenáron való lefaragása áll a középpontban. A 2013. évi költségvetési törvényjavaslat várható hatása Kispest gazdálkodására és az ebből adódó nehézségek, következmények ma még kiszámíthatatlanok – állítja Gajda Péter a 2013. évi költségvetés törvényjavaslat országgyűlési tárgyalása előtt.

Az azonban biztos – teszi hozzá, hogy az Országgyűlés előtt lévő tervezetben nem emelkedik a családi pótlék, a gyes, a gyed, az ápolási díj, csökken viszont a gyermekápolási táppénz, a hajléktalan ellátórendszerre, a mozgáskorlátozottak, a civil, illetve nonprofit szociális szervezetek támogatására, valamint a drogprevencióra szánt összeg, de várható a közalkalmazotti létszám, a gyógyszer-ártámogatás és a táppénz további csökkentése is.

A kép nem túl rózsás, hiszen a költségvetés szociális kiadásainak csökkenése növeli ez elszegényedést, a középosztály létszámának zsugorodását, a hajléktalanok és a munkanélküliek számának ugrásszerű emelkedését, amelyek további súlyos terheket rónak majd az amúgy is komoly nehézségekkel küzdő önkormányzatra. Hiszen elég, ha csak arra gondolunk, hogy már tavaly is idő előtt elfogyott Kispesten a segélyezési keret, és a lakhatási támogatásra fordítható összeget is év közben kellett az önkormányzatnak kiegészíteni.

Az önkormányzatok évek óta folyamatosan és egyre kevesebbet, idén tavalyihoz képest 40 milliárd forinttal kevesebb kapnak vissza az állami bevételekből.
A személyi jövedelemadó (szja) elosztása folyamatosan változott az évek alatt. Amikor a forrásmegosztást 1988-ban bevezették, a törvény értelmében a településeken lakók által befizetett összeg egésze visszakerült a helyi tanácsokhoz. 1991-től már csak a befolyt összeg felét kapták meg az önkormányzatok, 1993-ra harminc százalékra csökkent az arány. 1995-től kicsivel több mint 35 százalék jutott vissza a településekhez az szja-ból az alábbiak szerint: 29 százalék biztosan a befizető lakhelyét gazdagította, 6 százalékot normatívan juttattak az önkormányzatoknak. 1998-ra 40 százalékig emelkedett az szja-visszaosztási arány, de csak 20 százalék maradt helyben az adott településen lakók befizetéseiből. 2000 óta ez az arány tartósan 10 százalék alatti.

A hazai gazdasági helyzetnek köszönhetően nem számíthat a kerület jelentősebb bevételekre a helyi iparűzési és további helyi (építmény-, telek-) adókból sem, de a költségvetési terv szerint a maradék egy részére igényt tart az állam.
Míg korábban a teljes bevétel az önkormányzatok kasszáját növelte, jövőre csaknem hatvan százalékkal kevesebb bevétel érkezik majd a gépjárműadóból is.
A járások és a hozzá tartozó hivatalok felállásával is jóval kevesebb pénz érkezik az önkormányzatokhoz, hiszen például az okmányirodák, az építésügyi és a gyámügyi feladatokkal járó normatív támogatás jövő januártól megszűnik. Ugyanakkor a tranzakciós-, a távközlési és a biztosítási adó megjelenésével brutálisan megemelkednek a hivatal működtetésével járó terhek.

Gajda szerint a Kispesti önkormányzat a nehéz helyzetben is igyekszik elkerülni a helyi adók, díjak bevezetését, de nem tudni, hogy a kormány intézkedései mikor kényszerítik rá az önkormányzatra ezek lakossági kivetését. Példaként említi, hogy a képviselő-testület ugyan nem tervezi a bölcsődei ellátás költségeinek lakosságra terhelését, de nem tudni, hogy a szolgáltatások jelenlegi színvonala meddig tartható önerőből.