Kispest előtt...

Amikor településünk történetéről beszélük, gyakran megfeleltkezünk arról, hogy a mostani Kispest néven ismert város megalapítása előtt is éltek emberek ezen a területen. Az elmúlt évezeredek során számos nép fordult meg ezen a vidéken, akiknek az emlékét mára már csak a föld mélye őrzi. De vajon kik is voltak ezek az „őskispestiek”?

A bronzkor (Kr.e. 3. és 1. évezred) időszakára tehető az első emberi település létrejötte a mai Kispest területén. Az ekkor itt élt ismeretlen nyelvet beszélő népcsopot cserépedényeit és urnamezős temetőjét Kispest és Erzsébet határán találták meg. A terület első azonosítható lakói az iráni eredetű szarmaták voltak, akik Kr.u. I. század első felében költöztek az akkor még mocsarak és homokdombok által szabdalt vidékre. A szarmaták több évszázadon át laktak itt, amit egy IV. századi sír is bizonyít. A nagy népvándorlás viharai után VI. és a IX. század között a keleti pusztáról érkező avarok telepedtek le, akik a mai Határ út mentén hozták létre temetőjüket, ahonnan több öntött turulmadaras övveretet és szíjvég-díszeket hoztak felszínre a régészek ásói.

A honfoglalást és az államalapítást követően a mai Wekerle-telep területén jött létre az első állandó árpádkori település, amelynek torony nélküli apró románstílusú templomát és temetőjét 1909-ben találták meg. A templom emlékét ma a Hungária út 5-ös számú házának falába épített kő őrzi. Régészeti bizonyítékok szerint ezt az árpád-kori települést 1241-ben a tatárok pusztították el. Az oklevelek ezekután először Szent Lőrinc (Zent-Lewrync) pusztaként említik a területet, amikor is Zsigmond király 1405-ben nászajándékként második feleségének, Cillei Borbálának adományozta a birtokot, amelynek jövedelme a továbbiakban a királyné udvartartását volt hivatott fedezni. Később Mátyás király is szívesen vadászott erre.

Az 1541-ben bekövetkezett török hódítás hatására a vidék elnéptelenedett és lakatlan maradt egészen 1723-ig, amikor is Grassalkovich Antal szerezte meg. Az ekkor létrejött, a gödöllői uradalomhoz tartozó Szentlőrinc birtokon európai szintű mintagazdaság jött létre. 1814-ben I. Ferenc császár, Frigyes Vilmos porosz király és I. Sándor orosz cár is ellátogatott ide, hogy megtekintsenek egy nagyszabású hadgyakorlatot. A Grassalkovich család kihalását követően Sina György kereskedőé lett a birtok, akinek a fia tovább adta egy belga banknak, amely megkezdte a terület felparcellázását. Az ekkor értékesített telkeken 1870-ben épült fel az első ház, ami már a modern Kispest kialakulásához vezetett.