A kispesti nagy ribillió

Pattanásig feszült a helyzet 1896. július 22-én a Határ úton, amikor a kivezényelt csendőrség szuronyrohamot intézett több ezres tiltakozó tömeg ellen. A főleg kispesti gyárakban dolgozó munkásokból álló sokaság azonban még ekkor sem hátrált meg, csak akkor vonultak vissza, amikor a csendőrök csőre töltötték fegyvereiket és felkészültek arra, hogy sortüzet adjanak le.

A konfliktus eredetileg a kispestiek és az 1887 óta üzemelő Budapest-Szentlőrinci Helyiérdekű Vasút között robbant ki. A kispestiek ugyanis nem voltak megelégedve a szolgáltatás színvonalával, a drága jegyárakkal, valamint kifogásolták a társaság alkalmazottainak utasokkal szemben tanúsított goromba viselkedését is. Az aránytalanul drága jegyárak leginkább a kispesti gyárakba bejáró munkásokat sújtották, akik ezért saját omnibusztársaságot alapítottak, amely a HÉV jegy árának a feléért szállította az utasokat. Ez persze jelentős bevételcsökkenést jelentett Budapest-Szentlőrinci HÉV-nek, ezért annak befolyásos vezetősége a budapesti rendőrséghez fordult érdekei védelméért. Így történhetett, hogy 1896. július 22-én reggel 6 órákkor a fővárosi lovasrendőrség a Határ úton útját állta az omnibuszoknak.

A munkások hiába kérték a rendőröket, hogy engedjék a kocsikat a gyárak felé menni, ne tartóztassák fel őket, mikor munkába mennek, a lovas rendőrök nem mozdultak az útról. Az esemény híre futótűzként terjedt és rövid idő alatt mintegy ezer fős tömeg sereglett össze. A helyszínre érkezett Szabó Pál törvénybíró is, aki felhívta a rendőrök figyelmét arra, hogy Kispest területén nincs joguk eljárni. A tömeg erre viszont vérszemet kapott és elkezdte kővel dobálni a rendőröket, valamint feltartóztatta és összetörte a Budapest-Szentlőrinci HÉV éppen akkor a helyszínre érkező kocsiját.

Ezt követően, az időközben kiérkező Kispesten illetékes csendőrök, nekiláttak a tömeg oszlatásának és a vonat útjának megtisztításhoz, ennek érdekében pedig feltűzött szuronnyal mentek neki a tömegnek, amely a legvégsőkig hagyta fajulni a dolgokat. A nem szűnő ellenállás hatására a csendőrök végül fegyverüket megtöltötték, és a vonat elé a sínpárra feküdt munkásokat csak így, töltött fegyverrel való célzással tudták eltávolítani.

A tömeg végül délelőtt 11 óra tájban oszlani kezdett. A csendőrség a tiltakozók vezetői közül négyet letartóztatott, Szabó Pál törvénybíró ellen pedig a rendőrség és csendőrség hatóság elleni izgatás miatt bűnvádi feljelentést tett.