Miért tojik a nyúl húsvétkor?

Húsvét a kereszténység egyik legfontosabb ünnepe, amikor a több mint két milliárd hívő Jézus Krisztus kereszthalálára és feltámadására emlékezik. Az ünnep a megváltásról szól, ezért látszólag érthetetlen, hogy ezen a keresztény ünnepen miért keresik a gyerekek a nyuszi által tojt hímestojtásokat. Ennek magyarázata, hogy a húsvéti ünnepeknek is, a karácsonyhoz hasonlóan, pogány gyökerei vannak.

A kereszténység előtt számos nép tartotta ebben az időben a maga tavaszköszöntő ünnepét. Az ezekhez az ünnepekhez kötődő hiedelmeket, jelképeket később az egyház beolvasztott a keresztény hagyományba. Így történhetett, hogy a húsvét angol és német elnevezése (Easter, Ostern) a germán tavaszistennő Ostara nevéből ered. A germán szászok Ostarát az újjászületés, termékenység istennőjeként tisztelték, tavaszi virágokkal, indákkal körülvéve, tojással kezébe, lábánál nyulakkal, feje felett repkedő madarakkal ábrázolták. Az istennő a kezébe levő tojás a természet, az emberek újjászületését, a tavasz ébredését szimbolizálta. A legenda szerint Ostarának volt egy különleges madara is, amely színes tojásokat tojt. Ezt a madarat egy napon az istennő a gyerekek szórakoztatására nyúllá változtatta és ettől kezdve tojnak a nyulak olyan színes tojásokat tavasszal, amelyeket a gyerekeknek kell megkeresniük.