Brinza Istvánné, a Kispesti Egyesített Bölcsődék vezetője, szakmai irányítója

A 2010-ben megkezdett intézménybővítési programnak is köszönhetően a kerületben mára megszűntek a várólisták, így a kisgyermekeket biztosan el tudják helyezni az önkormányzat által fenntartott hat intézmény valamelyikében. Kispesten évek óta nem kell fizetni a bölcsődei ellátásért, csupán az étkezés térítési díját.

Sajnos a szociális ágazathoz tartozó bölcsődei dolgozók alacsony bérezése miatt ezen a területen is sokan hagyják el a pályát – többek között ezekről is beszélgettünk Brinza Istvánnéval a szeptemberi évkezdet előtt, aki 2009 óta a Kispesti Egyesített Bölcsődék vezetője.

Kispesten elegendő számú bölcsődei férőhely várja a gyerekeket?

A kerületben 6 önkormányzati bölcsődében, 480 kisgyerekről 158 dolgozó gondoskodik. Négy bölcsőde van a lakótelepen, egy-egy intézmény pedig a Kertvárosban és Wekerlén. Magán bölcsik is vannak a kerületben, de ezekről mi keveset tudunk. A meglévő önkormányzati férőhelyeken maximálisan ki tudjuk szolgálni a családok igényeit. De ez nem volt mindig így, korábban még várólista is volt! A jelenlegi helyzet annak köszönhető, hogy 2009 után a kerületben megindult egy bővítési program, az akkori 380 férőhelyről fokozatosan nőtt az ellátható létszám a jelenlegire. Most, de már tavaly is azt tapasztaltuk, hogy egy demográfiai hullám alján vagyunk, így kevesebb a gyerek, ezért mindig maradnak szabad férőhelyek. Ez egyáltalán nem baj, mert ha például veszélyeztetett gyerek kerül a látókörünkbe, akkor tudunk segíteni a családnak, be tudjuk fogadni a gyereket.

Sorra szépülnek, korszerűsödnek a kerületi intézmények…

Az intézmények felújítása 2010-ben kezdődött, amikor a fenntartóval azon kezdtünk el gondolkodni, hogy a férőhelybővítést kössük össze kisebb-nagyobb felújításokkal. Akkor kezdtük el ezt a központi, Eötvös utcai épületet is tervezni. A Csillagfény bölcsőde 25 férőhellyel és 8 álláshellyel bővült 2015-ben. Az intézmények többségére bizony ráfért a felújítás, hiszen az épületek 30-40 évesek, a Harangvirág bölcsi még régebben, 1964-ben épült. 2016-ban egy hároméves újabb felújítási program kezdődött, annak vagyunk most a végén. Csak felsorolás-szerűen: a Csillagfényt 2015-ben, a Gyöngyszem bölcsődét pedig 2018-ban újították fel teljesen. Jelenleg az Eszterlánc bölcsőde felújítása zajlik, ahol négy fürdőszobát korszerűsítenek, valóban nagyon szép lesz! Itt 2017-ben a főzőkonyhát is felújították, nyílászárókat, világítást cseréltek. A Bokréta bölcsiben elkészült az épület külső hőszigetelése, színezése, és megtörtént az udvari előtető-árnyékolók felújítása, hamarosan megújul a világítás is. A Huba utcai Wekerlei Tipegők Bölcsőde felújítása során az intézmény gyermek fürdőszobájának és a főzőkonyha teljes gépészeti, elektromos és építészeti felújítását végezték el. A bölcsőde épülete új külső vakolatot kapott. Jelenleg a fűtés korszerűsítés zajlik. Az elkövetkező időszak legfontosabb fejlesztése a bölcsőde-udvarok rendbehozatala lesz.

Tíz éve vezeti az egyesített bölcsődéket. Mire a legbüszkébb?

Talán arra, hogy lehetőségünk van a sajátos nevelési igényű gyermekek gondozására is. Korábban minden bölcsődében fogadtuk őket, de rá kellett jönnünk, hogy a megfelelő szakembert a gyerekek mellé csak néhány intézményben tudjuk biztosítani. Ezért ma már a kerületben két bölcsődébe (a központi Csillagfény és az Eszterlánc bölcsi) várjuk őket. Itt viszont olyan ellátást kapnak a szakemberektől, akik szívvel, lélekkel, hozzáértéssel tudják vállalni a gondozással járó pluszfeladatokat is. A fenntartó támogatásával saját gyógypedagógussal dolgozunk, ami óriási eredmény! Segítségével már korán ki tudjuk szűrni, melyik kisgyereknek, milyen fejlesztésre, vagy esetleg más segítségre van szüksége ahhoz, hogy megfelelő módon fejlődjön. Így sok kisgyerek idejében megkaphatja azt a korai fejlesztést, amellyel akár el is kerülhetjük, hogy sajátos nevelésűvé váljon. Tapasztalataink szerint ezek a gyerekek utolérik kortársaikat! A velük való foglalkozás integráltan, vagy részleges integrációban zajlik. Azt is komoly eredménynek tartom, hogy két dietetikus felügyeli a gyerekek napi négyszeri étkeztetését, így tudjuk az ételallergiás, a speciális étrendet igénylő, például cukorbeteg gyerekeket is fogadni az intézményeinkben. Kollégáink rendkívül nyitottak ebben is, így volt már inzulinos, sőt gyomorszondás kisgyermekünk is.

Sokszor hallani, hogy a bölcsődei dolgozók bérezésben a szociális ágazat „mostohagyerekei”!

Sajnos munkaerőhiánnyal küzd a szakma. Ez a hiány még az ellátást nem veszélyezteti, de időszakosan bizony gondokat jelent. Komolyan küzdünk a fluktuációval. De ez nem kispesti, hanem országos probléma. Ennek az egyik oka az, hogy a kormányzati szinten beinduló nagy bölcsődefejlesztési program következtében vidéken, így az agglomerációban is sok-sok intézmény épült. A szakmai, főiskolai képzések pedig ezt nem tudják követni, így eleve kialakul egy szakemberhiány. A meglévő szakembereken osztoznak az intézmények. Szó szerint elszívják a szakembereinket, mert aki eddig Kispestre járt dolgozni az agglomerációból, az most már talál magának munkát a lakóhelyén, a Budapest környéki faluban, kisvárosban is. Erre nem készültek föl, amikor a férőhelybővítést kigondolták. 2011 óta már főiskolai képzést kapnak a kisgyermeknevelők, de még nem telt el annyi idő ahhoz, hogy megfelelő számú szakember kerüljön ki a felsőoktatásból. Ezen kívül, hiába 2016 óta a pedagógus-életpályához való tartozás, nincs megtartóereje a munkáért kapott bérnek, csekély mértékű béremelésnek, egyéb juttatásoknak, társadalmi megbecsülésnek sem. Jelenleg a kerületi bölcsődékből 5 kisgyermeknevelő, egy bölcsődei dajka, egy kertész és egy élelmezésvezető hiányzik.

Mit mondanak, miért mennek el a szakemberek?

Az első, és talán a legfontosabb ok, a fizetés! Szakmán belül ebben az ágazatban is megjelent a külföldi munkavállalás, a magánszférában való elhelyezkedés, de aki nem marad ezen a területen, az elmegy nagyobb áruházláncokhoz. De nem minden a pénz! Fiatal kollégáink többet vándorolnak, keresik a helyüket. Sokszor nem is érzik át annak jelentőségét, hogy mennyire fontos ennek a korosztálynak az állandóság, így bele sem gondolnak, mit jelent annak a kisgyereknek, ha egyszer csak eltűnik a jól megszokott gondozója. Ők akár nevelési év közben is elmennek bármikor, ha megunják, vagy rájönnek, hogy nem nekik való ez a pálya. Sokan már a próbaidő alatt elmennek. Ez a munka rendkívül megterhelő fizikálisan és pszichésen is! Gondoljuk csak végig, egy beszoktatási időszak nagyon nehéz a családnak, a gyereknek és a kisgyermeknevelőnek is. Komoly erőfeszítést igényel, hogy mindig türelmes, empatikus maradjon. Nem érződhet a kisgyermeknevelőn, hogy elfáradt, vagy saját gondokkal küzd. A tapasztalt, „öreg rókák”, akik már egyre kevesebben vannak, ezt tudják már, az újaknak bizony meg kell, kellene tanulnia, de erre sokan nem hagynak elég időt maguknak.

Akkor mégis kik maradnak, és kik választják ezt a foglalkozást?

Sajnos ki kell mondani, hogy ehhez a munkához kell egy olyan családi háttér, férj, aki meg tudja teremteni az anyagi biztonságot, ami mellett ezt hivatásszerűen lehet végezni. Pedig ez egy csodálatos hivatás! Nem is tudok szebbet elképzelni! A gyerekek fejlődését, az értelmük nyiladozását, a világra való rácsodálkozását végig kísérni, csodálatos dolog!

Ez lehet az oka annak is, hogy férfiak nem jönnek kisgyermeknevelőnek?

Többek között ez is. Nincs nemhez kötve, ki lehet kisgyermeknevelő ma Magyarországon, és bár az országban már van néhány férfi is a bölcsődékben, azért ez még mindig „női munka”.

Milyen külön juttatásokkal, lehetőségekkel próbálják megtartani a bölcsődei dolgozókat?

Rengeteg energiát fektetünk abba, hogy a megfelelő jó szakembereket megtaláljuk, képezzük és ha lehet, megtartsuk őket. Képzést házon belül is tartunk, de minden szakembernek rendszeres továbbképzésen kell részt vennie. Azt tapasztaljuk, hogy szívesen mennek ezekre a kollégáink, sokat profitálnak ebből. Ennek is köszönhető, hogy bátran elmondhatjuk, magasabb színvonalú lett a gyerekellátás. A munkaerő megtartására 2009 óta sok mindent sikerült már a fenntartónál elérni. Talán a legfontosabb, hogy munkaruha jár mindenkinek, és az éves költségvetés függvényében kapnak támogatást dolgozóink a Széchényi-pihenőkártyáikra. Az élelmezésvezetők kerületi pótlékot kapnak, nekik a kamarai tagsági díjukat is fizeti az önkormányzat. Ezen kívül fizeti a fenntartó minden bölcsődei dolgozó részére a Magyar Bölcsődék Egyesületének tagdíját, továbbá anyagilag támogatja szakdolgozóink továbbképzését is.

Milyen korosztályú gyerekeké a bölcsőde?

Huszonnégy hetes kortól 3 éves korig fogadjuk a gyerekeket, de a családok általában 1 éves kor után tartanak igényt a szolgáltatásra. Ritkán fordul elő, hogy egy év alatti gyermekeket is beíratnak az édesanyák, ennek többnyire anyagi okai vannak. Az év vesztesek négyéves, illetve a sajátos nevelésű gyerekek akár hatéves korukig is itt maradhatnak nálunk.

Mikor lehet jelentkezni a bölcsődékbe?

A bölcsődékben bár folyamatos a felvétel, az iskolai tanévhez hasonlóan, itt is van már nevelési év, ami szeptembertől a következő év augusztus 31-ig tart. A szeptemberi kezdésre márciusban záródnak le a felvételek, ilyenkor töltjük fel az intézményi férőhelyek háromnegyed részét. Marad valamennyi hely, amelyre viszont egész évben várjuk a gyerekeket.

Hány gyerek és felnőtt van egy-egy csoportban?

A bölcsődei egységek két kisebb csoportból állnak. Egy-egy kisebb csoportban két kisgyermeknevelő van, akik délelőtt és délután váltják egymást, a hozzájuk tartozó 6, illetve 7 gyerekre. A két kisebb csoport tagjai jól ismerik egymást, a kisgyermeknevelők besegítenek egymás csoportjába is. Ezen kívül vannak még a bölcsődei dajkák, akik régebben takarítónői státuszban voltak, ma már szakképzettek, tanúsítvánnyal rendelkeznek. Ők segítenek a kisgyermeknevelőknek például az ágyazásban, az ételek tálalókocsira történő felkészítésében, időnként a gyermekek felügyeletében.

Egész napra itt kell maradnia a kisgyerekeknek?

Az intézmények reggel hattól este hatig vannak nyitva. A korosztálynak az a jó, ha van napirendje, amihez igazodik, alkalmazkodik. A megszokott napirend által tud eligazodni az időben, ami nagyban növeli biztonságérzetét. Ha az édesanya ragaszkodik ahhoz, hogy például ebéd után hazavigye gyermekét, megteheti, de mi igyekszünk erről lebeszélni, hiszen ebéd után alvás jön, amire viszont a gyereknek nagy szüksége van. Az ebéd utáni hazavitel kizökkenti a gyereket a napi ritmusból, ami nem tesz jót az idegrendszerének. A szülőknek és a gyermekeknek is jobb, ha uzsonna után, kipihenve mennek haza a bölcsődéből. Az anyukák be szokták látni, hogy jobb a gyermeküknek, ha nem szakad meg a folyamat.

Sok szülő szorong, kell-e a bölcsőde a gyereknek?

Nem feltétlenül szükséges a bölcsőde, de ha az édesanya lelkileg elfáradt, vagy dolgoznia kell, akkor mindenképpen hasznos. A bölcsőde nem rossz dolog! A maiak pedig végképpen nem! Ma már minden olyat tudunk nyújtani, amit otthon biztosítanak a szülők. Csak az édesanyát nem tudjuk, és nem is akarjuk helyettesíteni! Vannak olyan élethelyzetek, amikor kifejezetten hasznos a bölcsőde. Van olyan hátrányos helyzetű kisgyerek, akinek kifejezetten jó, ha bölcsődében van. Ezért is szorosan együttműködünk a kerületi gyermekvédelemmel, a védőnőkkel, a szociális gondozókkal. De előfordult már az is, hogy étkezési problémákkal kérték a bölcsőde segítségét. Gyorsan segítettünk ebben az esetben az édesanyának, aki nagyon aggódott a gyermeke egészségéért.

Ezek szerint, ha valakinek problémája van, bátran bekopoghat ide, kap tanácsot, segítséget?

Igen. Az alapellátás mellett működtetünk gyermekfelügyeletet és játszócsoportot. Térítési díj ellenében időszakos gyermekfelügyeletet biztosítunk a Csillagfény, a Bokréta, a Harangvirág és a Gyöngyszem bölcsődében. De van játszócsoport szolgáltatásunk is a Csillagfény és az Eszterlánc bölcsődében, ahol anyukával együtt jöhetnek a gyerekek. Ilyenkor van lehetőség a szülőknek a beszélgetésre is. A szolgáltatás háziasszonyától is kérhetnek nevelési tanácsot, segítséget az édesanyák. Akinek a fejében megfordul az, hogy benézzen hozzánk, az bátran tegye meg! Ez a két szolgáltatás azok részére nyújt lehetőséget, akik nem szeretnék bölcsődébe íratni a gyermeküket, de időnként segítségre van szükségük.

Van ideális életkor a bölcsődébe íratáshoz?

Ideális időpont a bölcsődébe kerülésre az, amikor az anya azt érzi, hogy menni kell! A gyerekek általában két, két és fél éves korban jelzik, hogy ők más társaságra is vágynak, és ne feledjük, három éves korig tanulja a kisgyerek a legtöbbet! Azt gondolom, aki volt bölcsődés, sokkal jobban veszi az akadályokat a későbbi intézményváltásoknál. Egymástól is sokat tanulnak, itt van idő mindenre, nem sietünk sehová, hagyjuk őket kibontakozni, önállósodni. Ha hagyjuk őket, hamar önállóvá válnak, tevékenykednek és jól „működnek”.