Ajándék karácsonyra

Adni, ajándékozni stílusosan kell. Különösen, ha az ajándék közpénzből van. Kormányunknak több esetben még ez sem sikerült. Itt van ez az egyszeri karácsony tíz ezer forintnyi Erzsébet-utalvány is. Nyilván első hallásra minden nyugdíjas örült a miniszterelnöki hírnek, hogy még talán karácsony előtt megérkezik az „ajándék”, de mire a részletek kiderülnek az utalványok kiosztásának rögös útjairól, körülményeiről és a beváltás végső időpontjáról, az ajándékból már-már büntetés lesz annak is, aki adja, és annak is, aki kapja.

A korábbi tervek szerint, ahogy azt Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter is tájékoztatóján elmondta, 35 ezer kormánytisztviselőre vár majd a feladat, hogy ezeket kihordja, mert a posta 480 forintot kér küldeményenként, a kormánytisztviselőknek pedig hát, belefér a munkaidejébe, hogy az utalványokkal sétálgassanak. Bejelentése óriási felháborodást és tiltakozást váltott ki a dolgozók körében. A köztisztviselő nem postás felkiáltással csak úgy zúdultak az érvek a kormány terve ellen. Röpke fejszámolás után az is kiderült két és fél millió cím esetén a járási kormányhivatalokban dolgozó 26 ezer alkalmazott mindegyikére száz-kétszáz cím jutna, úgy, hogy a hivatalvezetőknek is részt kellene venniük ebben a munkában. Aztán meg az értékküldemény kézbesítéséhez nem áll rendelkezésre sem a megfelelő szaktudás, sem a megfelelő infrastruktúra a járási kormányhivatalokban. A feladat munkajogi kockázatot is jelent, ráadásul az eljárás nem volna olcsóbb és gyorsabb a postai kézbesítésnél. Nem utolsó sorban a hivatalnokok zöme nő, akiknek öt teljes munkanapjukba kerülne, hogy a téli hidegben, adott esetben a falvakat, településeket járják. Lehetetlenné válna az ünnepek előtti szabadságok kiadása is – érvelt a szakszervezet.

A felbuzdulás láttán a nyugdíjasok ijedtükben már elfelejtenek örülni, sőt rettegnek attól, hogy miként fogják „kiszűrni” azokat a csalókat, akik ezt a zűrzavart meglovagolva bepróbálkoznak a nyugdíjasok lakásaiba bejutni. Ők is ragaszkodnának a körzeti postáshoz, akit legalább már ismernek.

A hirtelen keletkezett ellenállás miatt most ott tartunk, mégis postás viszi majd a kormány ajándékát a nyugdíjasoknak. Valószínű, hogy ez az ajándék karácsony előtt már nem érkezik meg a címzettekhez, de meglehet, hogy már ebben az évben sem.

Anyáink általános iskolai olvasókönyvében Valentina Oszejeva nyomán volt egy szösszenet, Kék színű falevelek címmel. Jó szívvel adj, hogy amit adsz, azt el is fogadhassák! – szól ennek a kissé didaktikus olvasmánynak a zárómondata. A döntéshozók ezt biztosan nem olvasták.