Endrei Judit: Nem kell félni az idősödéstől…

Egy ország kedvenc bemondója, műsorvezetője, szerkesztője volt. Közreműködött többek között az Ablak, a Hétvége, a Gólyahír, a Kincsestár, a Napközi, a Tízórai és még sok más műsor, dokumentumfilm elkészítésében. 1998 óta szabadúszó. Testvérével, Kurdics Erikával közösen 2008-ban elindítja a Kor-határtalanul programot, amely újszerűen és egyedien foglalkozik az 50 feletti korosztállyal. A télen megjelent Korhatártalanul – 50 után is aktívan című könyvében részletesen ír erről a témáról.

Az önkormányzat őszi, ingyenes, szenior-képzési programjának nyitányaként tartott előadást a Városháza dísztermében.

Tényleg drámai változások jönnek ötvenen túl?

A csudát! Igaz, hogy megkezdődnek a biológiai változások, bizonyos dolgokat már nem tudunk ugyanúgy megtenni, mint korábban, de sokkal bölcsebbek, tapasztaltabbak lettünk, ami bizony előnyünkre válik. Magyarországon ma csaknem 4 millió ötvenen túli nő és férfi él. Ez a szám egyre csak nő, és ez nagyon sok problémát vet fel. Tapasztalatból mondom, a társadalom nem igazán tud mit kezdeni a korosztállyal. Ezért is indítottuk el a Kor-határtalanul országos programot és a hozzátartozó előadássorozatot, hogy képletesen szólva, megrázzuk a grabancát a hallgatóságnak, és felhívjuk a figyelmét arra, hogy nem kell félni az idősödéstől, nincs itt a világ vége! De mindenkinek magának kell megkeresni azokat a formákat, tevékenységeket, legyen az a természetjárás, az önkéntes munka, a főzés, a kertészkedés, vagy az unokázás, amelyekben örömét lelheti.

Sokan elhagyják magukat, bezárkóznak…

Ötvenen túl sokan úgy állnak az élethez, mintha már csak pár évük lenne hátra, pedig bőven van még néhány évtized, amelyet tartalmasan és aktívan is el lehetne tölteni. Az idősödés új esélyeket is jelent. Tőlünk nyugatabbra már felismerték a korosztályban rejlő értékeket, és elismerik, igénylik azt a felhalmozott tudást, amely már az ötvenen felettieket jellemzi. Mi még ettől messze vagyunk. Sajnos a munkaerőként nem számol a társadalom a korosztállyal, pedig mi már félünk a munkahely vesztéstől, nekünk már nem a karrierépítés a fontos, a gyerekeink is kirepültek, teljes figyelmünket a munkára tudnánk fordítani.

Tehát a korszak kulcsszava az aktivitás?

És a nyitottság a külvilág felé! Keressük mindig azokat a tevékenységeket, amelyeket szívesen végzünk. És tanuljunk élethosszig, mert a szellemi frissesség, az aktivitás megőrzéséhez nélkülözhetetlen a tanulás! Nem az udvariasság mondatja velem, de értékmérő az a programsorozat, a szenior akadémia, a nyelv- és számítógép-kezelői tanfolyamok, amellyel a kispesti önkormányzat aktív idős kort kínál a kerületben élőknek.

Mit lehet útravalóként mondani a korosztálynak?

A legfontosabb, hogy érezzük jól magunkat a saját bőrünkben, hiszen ez egy csodálatos korszaka az életünknek. Nyugdíjasként vegyük elő azokat a régi álmokat, vágyakat, amelyeket aktívkorúként nem sikerült megvalósítani, és merjünk belevágni új dolgokba is!