Több mint gyermekmegőrző a napközis tábor

Néhány nap híján 9 hét, hetente 100-135 gyerek, 10-10 pedagógus, diákmunkások és önkéntesek, 10 millió forint önkormányzati támogatás, valamint naponta számtalan izgalmas program, kirándulás az idei kispesti napközis tábor mérlege. A tábor vezetői már a "hogyan továbbon" törik a fejüket.

Évek óta egyre jobb feltételek mellett és anyagi keretek között dolgozhatunk. Így szerencsések a kispesti gyerekek, hiszen a kerületi napközis tábor már évek óta nem csupán gyermekmegőrző, hanem a két szabadidős programokat szervez pedagógusnak, Dékán Haas Zsuzsának és Nagy Gabriellának köszönhetően, felejthetetlen élményeket biztosít. Sok család nem is engedheti meg magának, hogy ilyen tartalmas elfoglaltságot szervezzen gyerekének. Az önkormányzatnak köszönhetően hetente külön busszal tudtunk kirándulni érdekesebbnél, érdekesebb helyekre – cáfolja azt az általános vélekedést, hogy a tábor csak gyermekmegőrző, Büki Katalin, aki immáron tíz esztendeje szervezi, vezeti a tábor életét.

A táborvezető szerint a szülők gyakran el sem akarják hinni, hogy mindezért csupán az iskolában megszokott térítési díjat, azaz az étkezés napi költségét, 510 forintot kell befizetni, s aki év közben ingyen ebédel, annak még azt sem. A napközis tábor életben fejlődés, hogy nem volt idén különösebb panasz az ételek minőségére. A táborvezető úgy látja, hogy továbbra is szükség van erre a táboroztatási formára. Van olyan kisgyerek, aki szociális okok miatt az egész nyarat, mind a kilenc hetet évek óta itt tölti, de még a jobb körülmények között élők között is sokaknak jó lehetőség a napközis tábor, mert nagyszülők és szabadság hiányában csak így tudják megoldani a gyerek felügyeletét. A gyerekek 70 százaléka a nyár folyamán állandó, és bevallásuk szerint a többség szeret itt lenni – meséli. A kisebbeket a sok-sok program, a nagyobbakat pedig a társakkal való együttlét köti le, bár igazán a napközis tábor hatodik osztályos korig való igazán, a nagyobbaknak már otthon kéne találni biztonságos és hasznos elfoglaltságot. De, ha más nincs, inkább itt legyenek, mint az utcán csavarogjanak – vélekedik.

Büki Katalin, az elmúlt évek tapasztalatával a háta mögött úgy látja, hogy a táboroztatás néhány aprósággal tehet még jobb. Példaként említi a táborban dolgoz pedagógusokat, akik közül néhányan nem szívesen, olykor kényszerből jönnek. Büki Katalin szerint a megoldás egyszerű: egy állandó, kerületi, önkéntes pedagógusokból álló táborvezetés, és motiválásképpen a munkáért kapott tiszteletdíjak emelése, akár úgy is, hogy sávosan emelkedne a napidíj a vállalt hetek arányában, mert az bizony most alacsony, s nemcsak az itt dolgozó pedagógusok, hanem a konyhások s a takarítóké is. Ezen kívül szívesen vennék, ha a programok szervezését wifi, vagy mobil internet segíthetné. De megfontolandónak tartja, hogy ez a foglalkoztatási forma, a nevéhez méltóan inkább tábor lehetne, mert így az oktatási intézményben olyan érzése támad a kívülállónak, hogy ez nem más, mint az iskola folytatása.