Béres Ilona,‭ ‬a kispesti díszpolgár

Feledhetetlen hang,‭ ‬kikezdhetetlen emberi tartás és mértékadó elegancia jellemzi Kispest új‭  ‬díszpolgárát,‭ ‬a Kossuth-‭ ‬és Jászai Mari díjas,‭ ‬Kiváló és Érdemes művészt,‭ ‬Béres Ilonát.‭  Kedves természetességgel fogadja a gratulációkat a díjátadó ünnepségen a Kispesti Munkásotthonban.‭ ‬Hosszasan beszélget mindazokkal,‭ ‬akik hozzá fűződő színpadi,‭ ‬filmbeli,‭ ‬fiatalkori és családi emlékeiket elevenítenek fel neki.‭ „‬Ez az én szülőföldem,‭ ‬ide tartozom...‭” ‬-‭ ‬mondja,‭ ‬miközben felidézi Kispesthez fűződő történeteit.

Úgy tűnt,‭ ‬mintha sok ismerőssel találkozott volna az ünnepségen...
Inkább utódokkal,‭ ‬mert igazi ismerősökkel,‭ ‬iskolatársakkal nem találkoztam.‭ ‬De hozzám léptek,‭ ‬üdvözöltek kedves emberek,‭ ‬mint az előbb is egy fiatal lány,‭ ‬akinek az édesanyjával laktam egy utcában,‭ ‬emlékeztem is rá.‭ ‬Sajnos a régi tanáraink nem élnek már.‭ ‬Újházy Borbála volt az osztályfőnökünk és a magyartanárunk,‭ ‬most ment el nem oly régen.‭ ‬Azt kérte a fiától,‭ ‬hogy a Dél keresztje című kötetből hangozzon el egy vers a sírjánál.‭ ‬Én a Békesség című versből mondtam el az utolsó sorokat.‭ ‬Ki sem tudom mondani mit éreztem....Már csak egy tanárunk van,‭ ‬akivel a földi létben is tartom a kapcsolatot,‭ ‬ő Kardos Lea.

Ebben a művelődési házban sem most járt először...
Valóban.‭ ‬Ez a kultúrház már akkor is megvolt.‭ ‬Igaz,‭ ‬nagy itt a változás.‭ ‬Emlékszem,‭ ‬milyen remek bálok voltak akkoriban,‭ ‬ami mindig eseményszámba ment.‭ ‬Ilyenkor mi lányok alig vártuk,‭ ‬hogy jöjjön‭ „‬a lassú‭”‬,‭ ‬hogy az a fiú,‭ ‬aki éppen tetszett nekünk,‭ ‬vagy aki állandóan tetszett,‭ ‬de nem tudott róla,‭ ‬felkérjen bennünket,‭ ‬és végre átölelhessük egymást‭! ‬Később pedig az önképző körrel is sokat léptem fel itt.‭

A szűkebb lakóhely Wekerle...
Nagyon nagy örömmel emlékszem vissza a wekerlei évekre.‭ ‬Huszonkét éves koromig éltem itt,‭ ‬a színművészeti főiskolára is innen jártam reggelente.‭ ‬Egy kicsit azért fájt,‭ ‬amikor gimnázium,‭ ‬a Landler Jenő,‭ ‬ahová jártam,‭ ‬elköltözött innen.‭ ‬De nagyon megható volt,‭ ‬hogy a helyette létrejövő Deák gimnázium megnyitóján verset mondhattam az ünnepségen.‭ ‬És itt volt a Wekerlei úttörőház,‭ ‬a kerületi színjátszó bázis‭! ‬De szerveztek helyben kézimunkaszakkör is.‭ ‬Életem első remekműve egy szürke-sárga színű horgolt mosdókesztyű volt,‭ ‬amit ott készítettem‭! 

Mi lett a szülői házzal‭?
Amikor elköltöztem innen,‭ ‬akkor az édesanyám befogadta az unokaöcsémet családostól a Zalaegerszeg utcai házba.‭ ‬Édesanyám halála óta ők laknak a régi házban,‭ ‬folytatódik tovább az élet.‭ ‬A kertben ott áll az a körtefa,‭ ‬amelyről apám mindig újságpapírba csomagolta körtét,‭ ‬mert azt nem lehetett ám megenni csak karácsonykor‭! ‬Ez a fa ott áll és él,‭ ‬remélem,‭ ‬hogy még sokáig őrzi a papa emlékét.‭ ‬Apám és édesanyám is a kispesti temetőben nyugszik,‭ ‬ahová én ki-kijárok,‭ ‬így mind a mai napig ide tartozom.‭

Nem régen búcsúztunk Kispest másik díszpolgárától,‭ ‬Bárdy Györgytől,‭ ‬ismerték egymást kispestiként is‭?
Később derült csak ki,‭ ‬hogy neki is van kispesti kötődése.‭ ‬Mivel az osztályfőnökünk nagy színházrajongó volt,‭ ‬színpadra vittük Barta Lajos Sötét ház című darabját,‭ ‬amelyet a Hunyadi moziban adtunk elő.‭ ‬És mi küldöttségbe mentünk az akkor még a Nemzetiben játszó Bárdyhoz,‭ ‬hogy tisztelje meg az előadást,‭ ‬jöjjön el Kispestre hozzánk.‭ ‬Ő eljött,‭ ‬és mesélt nekünk.
Később partnerek voltunk a Vígszínházban,‭ ‬például a Bolha a fülben című darabban.‭ ‬Szíven ütött,‭ ‬hogy a róla készült nekrológban egy olyan képet tettek illusztrációként A hős és csokoládékatona című Bernard Shaw darabból,‭ ‬amelyen én bújok hozzá még főiskolásként.....

Ahogy nézzük a színházi plakátokat ugyancsak aktív az élete...
Már szinte fékeket kéne belém ültetni,‭ ‬de addig,‭ ‬amíg ennyi örömem lelem a munkában,‭ ‬addig miért ne csináljam‭! ‬Ebben az évadban Polcz Alaine Az asszony a fronton című monodrámáját játszottam,‭ ‬aztán a Nagymamát a József Attila Színházban,‭ ‬a Tháliában Az Equusban láthattak a nézők,‭ ‬de felléptünk Torday Terivel A Szkalla lányokban is.‭ ‬A jövő évadban pedig újra játszom a Pillangók szabadokban a Tháliában,‭ ‬a József Attilában pedig Moliere Úrhatnám polgárában,‭ ‬majd a Nemzetiben Weöres Sándor Psyché-jében.‭
Ez a kitüntetés pedig,‭ ‬amit most kaptam a kispestiektől,‭ ‬hatalmas megtiszteltetés.‭ ‬Hogy milyen kötelezettségekkel jár Kispest díszpolgárának lenni,‭ ‬még nem tudom,‭ ‬csak azt fogtam fel,‭ ‬hogy egy életpályának,‭ ‬nem mondom,‭ ‬hogy a végén,‭ ‬mert hiszen aktív vagyok,‭ ‬de mégis csak egy ötven éves pályát értékel az én szülőföldem,‭ ‬amit mindenkinek nagyon köszönök...