Első világháborús katonahősök emlékművei Kispesten

Május utolsó vasárnapján nem csak a gyermeknapot ünnepeltük, hanem egyben a Hősök napját is, amikor a két világháborúban elesett katonákra emlékeztünk. Az ünnep eredete az 1917. évi VIII. törvényre vezethető vissza, amely arra kötelezett minden községet, hogy méltó emléket állítson elesett hőseinek. Igaz, akkor még nem tudták, hogy bő negyed évszázad múlva már a második világégés áldozataira is emlékezni kell. Kispest az első világháborút követően 1928-ban tett eleget kötelességének, amikor a Templom téren felavatták a Hybl József által készített Hősök szobrát.

Maga az emlékmű 2-2,5 méteres talapzaton három, ember nagyságú szobor áll. Középen Hungária alakjával, aki az ég felé nyújtja jobb karját, melyben kardot tart. Balján egy összeroskadó, sebesült magyar katona, jobbján pedig egy síró, gyermekét a hazának felajánló anya. A talapzaton ábécé-sorrendben 717 a világháború kispesti áldozatainak neve volt olvasható. Alatta nagybetűkkel csak két szó olvasható: "A HAZÁÉRT!"

Kevesek előtt ismert, hogy bár a Templom téren található a világháború áldozatainak központi kispesti emlékműve, van a kerületben még egy emléktábla is, ami az 1914-1918 közötti hősi halottak előtt tiszteleg. Ez az emléktábla ma a CBA melletti Remiz irodaház falán található és a BSZKRT (a BKV Rt. elődje) első világháborúban hősi halált halt huszonkét dolgozójának emlékét őrzi. Az 1925-ben felavatott emléktáblának meglehetősen mostoha sors jutott osztályrészéül. A második világháború után a keretéről leverték a koronát, amelynek helyére ma egy villanyvezetéket feszítettek ki, valamint az elmúlt évtizedek alatt a nevek is olvashatatlanná váltak. Ez a méltatlan állapot egészen 2009-ig állt fent, amikor Burány Sándor, Kispest országgyűlési képviselője, a saját költségén felújította az emléktáblát és újra vésette, aranyoztatta a neveket.