Elhunyt Habsburg Ottó

Kilencvennyolc éves korában meghalt Habsburg Ottó, az utolsó magyar király és osztrák császár legidősebb fia. Habsburg Ottót hét gyermeke, 22 unokája és két dédunokája gyászolja. A halálhírt az utolsó Habsburg-trónörökös munkatársa közölte az egyik német hírügynökséggel: Habsburg Ottó „békésen elszenderült”.

Élete:

Habsburg Ottó Reichenau an der Rax-ban született, Ausztriában, 1912. november 20én.

Franz Joseph Otto Robert Maria Anton Karl Max Heinrich Sixtus Xavier Felix Renatus Ludwig Gaetan Pius Ignatius von Habsburg-Lotharingen néven szerepel az anyakönyvben.

Az utolsó osztrák császár és magyar király gyermekeként és legidősebb fiaként született. Édesanyja Zita Bourbon–pármai hercegnő, császárné és királyné volt, keresztapja Ferenc József. Egyetemi tanulmányait a Leuveni Egyetemen végezte Belgiumban, ahol 1935-ben megszerezte a politika és társadalomtudományok doktora címet.

Habsburg Ottó 1912-ben a trónöröklés sorrendjében a negyedik helyen szerepelt. Apját, IV. Károlyt törvényesen 1921-ben Magyarországon is megfosztották trónjától. Ottó egészen a második világháború végéig reménykedett a visszatérésben. A második világháború idején Washingtonban tartózkodott Roosevelt elnök környezetében. Ottani tevékenysége máig nem tisztázott.

1961. március 31-én maga Habsburg Ottó trónörökös, az utolsó császár legidősebb fia, a család feje is aláírta a trónigényről való lemondását, ennek jogérvényessége körül azonban Ausztriában jogvita keletkezett, ez több évig késleltette hazautazását. Az osztrák közigazgatási bíróság végül Habsburg Ottó javára döntött, aki 1966. október 31-én négy évtizednyi távollét után visszatérhetett hazájába.

Az osztrák monarchisták továbbra is I. Ottó osztrák császárt, a magyar legitimisták II. Ottó magyar királyt tisztelik személyében.

A Páneurópai Uniónak 1936-tól tagja, 1957-től alelnöke, 1973-tól elnöke volt. 1978-ban német állampolgárságot kapott. 1979 és 1999 között a CSU frakció mandátumával tagja volt az Európai Parlamentnek, két ízben is a frakció korelnökeként. Nagy szimpátiával kísérte az 1988–1989. évi közép-kelet-európai változásokat. Sokat tett az Európai Unió bővítéséért. 1989-ben egyik szervezője volt a magyar-osztrák határon rendezett "páneurópai pikniknek", amelynek során 700 keletnémet jutott át Ausztriába. A páneurópai piknik fontos mérföldkő azokban a folyamatokban, amelyek a német újraegyesítéshez vezettek. A rendszerváltást követően az FKGP felvetette köztársasági elnökké választását, ő azonban a jelöltséget rendkívül udvariasan elutasította.

Hét nyelven közel 30 könyve jelent meg történelmi, politikai és társadalompolitikai témákban, többek között őséről, V. Károly császárról.

Forrás: Wikipedia