Száznegyven éves a Budavári Sikló

Száz negyven éve annak, hogy először kúszott fel a Sikló a budai vár meredek oldalán. Az akkor forradalmian új közlekedési eszközből a XIX. században mindössze csak kettő üzemelt szerte Európában. Népszerűsége a budapestiek körében töretlen volt egészen a második világháborúig, Budapest ostroma során ugyanis a Sikló súlyos károkat szenvedett és hosszú évtizedekig nem üzemelt. Végül 25 évvel ezelőtt, 1986-ban indították újra.

A Budavári Sikló építésének kezdeményezője gróf Széchenyi István fia, gróf Széchenyi Ödön volt, akiben, egy franciaországi utazása során Lyonban látott hasonló szerkezet kapcsán fogalmazódott meg az ötlet. Az építkezés 1868-ban kezdődött és két évet vett igénybe. Az 1870. márciusi átadó követően Lyon után Buda (Budapest, csak 1873-tól létezik) lett a második olyan európai város, ahol Sikló közlekedett. A fővárosiak hamar megszerették az akkor még gőzgéppel üzemeltetett szerkezetet, amely 1873-ban már éves szinten 1.5 millió utast szállított. Forgalma azután sem csökkent számottevően, hogy 1928-tól már menetrend szerinti autóbusszal is fel lehetett jutni a várba.

A második világháborúban elszenvedett bombatalálat után az üzemképtelenné vált szerkezetet nem állították helyre. Sőt, 1962-ben még azt tervezték, hogy egy mozgólépcsőt építenek a helyére, de ez szerencsére nem valósult meg. Negyvenegy év elteltével végül 1986. június 4.-én, huszonöt évvel ezelőtt, indították újra a Siklót, amely 1987-óta  Budapest Duna-parti látképével együtt a Világörökség része.