2024. november 03., vasárnap, Győző

Vélemény

Hajléktalan ügyek a fővárosban és Kispesten

A napokban levélben és személyesen is megkerestek a Vak Bottyán utca lakói azzal a számomra is régóta ismert ténnyel, hogy az utcájuk mentén lévő kiserdőben több hajléktalan is él, és időnként ismeretlenek még mindig illegális hulladéklerakóként használják az erdőt. Arra kértek, találkozzunk a helyszínen, nézzük meg együtt az erdőt és keressünk megoldást a kialakult problémára. Természetesen nem mondtam nemet, és a múlt héten létrejött a közös erdőlátogatás.Az ott élők elsősorban a hajléktalanok zavaró tevékenységére panaszkodtak, főleg arra, hogy szemetelnek és időnként kábelt égetnek. Azt azonban viszonylagos megnyugvással konstatáltuk, hogy a kiserdő bevásárlóközpont felőli nagyobb része, már rendben van, mióta az erdő tulajdonosa kipucolta a tulajdonát és segédkezett a Vöröskereszttel közösen az ott élő közel 60 hajléktalannak, hogy ne ott kelljen élniük. Az erőd másik, Határ út felőli része azonban valóban koszos, szemetes - bár kétségtelen, hogy akkora mennyiség, mint tavaly, már nem gyűlt össze - mégsem mondhatjuk, hogy rendezett erdő képét mutatná. Az is kiderült, hogy ha jóval kevesebben is, mint korábban, de most is élnek a kiserdőben különböző sufnikban, bodegákban emberek. Mint a helyszínen megtudtam, ők Szabolcs megyéből, a nyolcadik kerületből, Ferencvárosból költöztek ide, itt találtak fedelet maguknak. Annak azért örültem, hogy a 10-15 ember közül, kispesti csak egy akadt, merthogy ez is azt bizonyítja, hogy a helyi szociális ellátó rendszer azért jól működik. Nem a kerület hibája tehát, hogy itt így kell élniük. Azt is tudni kell, hogy a kiserdő ugyan Kispest határában fekszik, de nem az önkormányzat a tulajdonos, így annak tisztán tartása, is elsősorban a magántulajdonos feladata lenne. Mindenesetre, amiben mi tudunk intézkedni, azt azonnal megtesszük. Felkértem a szakirodáinkat, hogy lépjünk az erdő fizikai elkerítésében úgy, hogy oda teherautóval, gépkocsival ne lehessen szemetet bevinni. A hajléktalanokkal megállapodtunk, hogy a saját szemetüket saját maguk fogják az erdőben összeszedni, amit mi egy odatelepített konténerrel elszállítunk. Arról is megállapodtunk a helyi Vöröskereszttel és a kerület anyagi támogatását is élvező Misszió Alapítvánnyal, hogy amint azt korában is tették, segítséget nyújtanak annak a 10-15 hajléktalannak abban, hogy ne kelljen az erdőben élniük. Sziszifuszi munka lesz, de egyszer már sikerült. Mostanában fogadja majd el a Fővárosi Közgyűlés azt a rendeletét, amely szinte egész Budapest területén tiltani fogja a hajléktalan létet. Magyarán, büntethető szabálysértés lesz életvitelszerűen az utcán élni. Szinte egész Kispesten is így lesz majd. Azt hiszem, teljesen jogos elvárás az adófizetők részéről, hogy mindenki funkciójának megfelelően használja a közterületeket, játszótereket, helyi parkokat. Én is fontosnak tartom, hogy olyan kirívó esetekben, amikor egy-egy szerencsétlen embertársunk mondjuk WC-ként használja az utcát intézkedhessen a rendőr, vagy a közterület-felügyelő, mert egyébként sem normális dolog az, hogy a XXI. században utcán, netán erdőben kell élniük magyar állampolgároknak. A történetben azonban itt nem állhatunk meg. Segítséget, kiutat is kell nyújtani nekik. Ez sokszor nagyon nehéz, aprólékos munka, nincs csodaszer egyértelmű recept. A gazdaság talpra állítása mellett fontos, hogy az önkormányzatok és az állam szociális ellátórendszere képes legyen valamennyi ma még hajléktalan embertársunknak kiutat mutatni. A tiltáson és büntetésen túl ezen is dolgozni kell minden felelős vezetőnek.

2013. november 25. hétfő

Van dolgunk a közbiztonság megteremtésében

Ha kispestiekkel beszélget az ember arról, mit kell még tennünk ahhoz, hogy jobban érezzék magukat ebben a városrészben, az első három téma egyik, biztosan a közbiztonság kérdése. Bár szinte mindenki tisztában van vele, hogy alapvetően nem az önkormányzat feladata a kerületi közbiztonság megteremtése, ennek ellenére én is tudom, hogy felelősek vagyunk azért, hogy lehetőségeink szerint segítsük a helyi rendőrség munkáját. Több okból is: fontos, hogy itt Kispesten a helyben élők minél nagyobb biztonságban érezhessék magukat, másrészt az is legalább ennyire érdekes számunkra, hogy meg tudjuk óvni az önkormányzat vagyontárgyait, a közterületeinket. Ezért indítottunk olyan programokat az elmúlt években, amelyek elősegíthetik a javuló közbiztonság megteremtését. A térfigyelőkamerák felszerelésével például több helyszínen jelentősen tudtunk javítani a közterületeink biztonsági helyzetén, a sebességmérők kihelyezésével pedig a közlekedési morálon. A javuló bűnügyi statisztikák ellenére nem mondhatjuk azt, hogy minden rendben van, az itt élőket meg különben sem a statisztikák érdeklik, hanem leginkább az, hogy személyesen mit érez ebből. Sok még a közös dolgunk a kispesti kapitánysággal, a polgárőrséggel közösen annak érdekében, hogy a legtöbb kispesti azt érezhesse, hogy valóban biztonságban tudhatja magát a kerületben. Az új önkormányzati törvény hatályba lépése óta lehetőség van arra, hogy a helyi közösségek is egy „városi rendőrséghez” hasonló közrendvédelmi szervezetet hozzanak létre. Olyat, amely azokkal a kisebb ügyekkel is tud foglalkozni, amely a rendőrségnek már nem mindig jut ereje. A közterületi illegális hulladékelhelyezésekkel, kisebb súlyú szabálysértésekkel, csendháborítással, a közösséget különösen zavaró közterületi eseményekkel. Ezen túl persze egy hivatalos egyenruhás szervezet megjelenése az utcákon már önmagában megelőző, preventív hatással bírhat, segíthet abban, hogy a bűnözők, vagy azok, akik időről-időre megsértik a normális közösségi együttélés alapvető szabályait, elriadjanak ettől. Azt tervezzük tehát, hogy a következő évben egy olyan közbiztonsági centrumot hozunk létre, amely több mint egy helyi közterületfelügyelet, már majdnem önkormányzati rendőrség. Olyan látható,megszólítható, elérhető egyenruhás kollégákkal, akik éjjel-nappal segíteni tudnak a helyi bűnüldöző szerveknek és az itt élőknek egyaránt. Az előkészítő munka elkezdődött. A képviselő-testület teljes egyetértésben bólintott rá a tervre. Most ki kell számolnunk, miként tudjuk hatékonyan működtetni a közbiztonsági centrumot, milyen pénzügyi forrást kell biztosítanunk az új rendvédelmi szervezethez és és ha minden összeáll el kell indítanunk azt a következő évben, együttműködve a kerületi rendőrkapitánysággal és a helyi civil szervezetekkel, polgárőrökkel.

2013. október 15. kedd

Támogatott nyári táborok

Évről évre egyre több kispesti gyermek veszi igénybe az önkormányzat ingyenes nyári táborait. Napközis táborunk idén is látogatócsúccsal zár. Munkatársaink folyamatosan próbálnak színvonalas programokat szervezni a tábor kilenc hete alatt ide látogató több száz kisiskolásnak. A programok ingyenesek, csak az étkezésért kell fizetni. De hasonlóan sokan jelentkeznek és vesznek részt a testvérvárosi diákcsere programunkban is. Amióta szervezzük ezt a lehetőséget, már több mint ezer kerületi iskolás gyerek utazhatott külföldre, a horvát tengerpartra, Isztambulba, Lengyelországa, Szerbiába vagy éppen Bulgáriába. Sikeresek azok a KMO és a Wekerlei Kultúrház, vagy a Kispesti Sport Kft. által nyújtott lehetőségek, amelyek ugyan nem ingyenesek, de ahogy azt ma divat megfogalmazni „ár-érték” arányban kiemelkedőt nyújtanak az ide látogató diákoknak. A kerületi kisgyermekes szülők tudják milyen nehéz munkába járó emberként értelmes elfoglaltságot találni a nyári szünidőt töltő gyermekeiknek. Sokszor ez megoldhatatlan gondnak látszik. Manapság azt tapasztaljuk, hogy egyre kevesebb család teheti meg, engedheti meg magának, hogy akár pár napra is együtt elmenjen valahova. Egy átlagos négy fős famíliának bizony ez néha több százezer forintot jelent, amit az utóbbi időben a fogyasztói árak drasztikus emelkedése miatt egyre kevesebben engedhetnek meg. Egyre többeknek kell lemondani a nyáron együtt eltöltött szabadságról, a megérdemelt közös pihenésről.Aztán persze jön az újabb hideg zuhany, az iskolakezdés, vagy az oviindítás anyagi terhei. Fogadóórámon, baráti beszélgetéseken egyre inkább azt tapasztalom, hogy mind nehezebb megoldani az átlagos családoknak a nyár, a szabadságolás terheit és többeknek okoz gondot az iskolakezdés, a tankönyvek, írószerek beszerzése, s ez utóbbiban idén sajnos a központi kormányzat is csak megnehezítette a családok életét. Ezért is fontos a kispesti önkormányzatnak, hogy minden évben biztosítani tudjuk azt a kerületben élő családoknak, hogy egy-két hétre színvonalas programokkal, felejthetetlen élményekkel, értelmes elfoglaltsággal könnyítsük gondjaikon. Ezért költünk minden évben majd 20 millió forintot arra, hogy kispesti gyerekek utazhassanak ingyen külföldre, tölthessék idejüket kiváló szabadidős programokkal a napközis táborunkban, a kispesti uszodában, vagy vidéken, esetleg a KAC-pályán sportolva.

2013. szeptember 09. hétfő

Feladatfinanszírozás:kevesebb állami forrás

A január az önkormányzatok háza táján leginkább a költségvetés részleteinek kialakításával telik. Az elmúlt években viszonylag tisztán látható volt, már az előző év végén is, a koncepció elfogadásakor, hogy a következő évben mire lehet számítani. Erről az évről csak annyi volt bizonyos, hogy a parlament által elfogadott jogszabályok következtében az önkormányzatok állami támogatása esetén áttérünk a feladat alapú finanszírozásra. Hogy ez egészen pontosan mit is jelent egy-egy önkormányzat esetében, az sokáig nem volt világos, abban azonban a legtöbben egyetértettünk, hogy nagy valószínűséggel kevesebb központi forrással kell majd számolnunk. Miközben persze több feladatok is elvont a helyi közösségektől az állam és kialakította saját több száz új hivatalát országszerte, várható volt, hogy nem csak a feladat elvonásának mértékében kurtítja meg a helyhatóságok költségvetését. Már korábban eldőlt, hogy az eddig helyben maradó szja-bevételeink teljes egészét elvitte a kormány, a korábbi években a helyben elkölthető gépjárműadónak pedig 60 százalékára tette rá az állam a kezét. Nemrég pedig az is kiderült, hogy a jogszabályi változások következtében több mint 200 millió forinttal kap kevesebbet Kispest, a többi kerülethez hasonlóan, a városrészéket és a fővárost osztottan megillető bevételekből. Az is biztosan látszott, hogy a hitelátvállalással is leginkább az igazán eladósodott önkormányzatok járnak jól, az olyan felelősen és takarékosan gazdálkodók, mint a kispesti is, egy picit kevésbé. Mára már az is látható, hogy a „feladatfinanszírozás” keretében olyan területekre egy árva fillért sem szán a központi költségvetés, mint a polgármesteri hivatal működtetése, a hivatali munkatársak bérére nem lesz központi fedezet. Ilyen körülmények között állunk neki költségvetést tervezni. Most újra és újra átfutjuk a számokat, megnézzük mit lehet másként tenni, még hatékonyabban, esetleg egy-egy önként vállat feladatot elhagyva, vagy csökkentve úgy költségvetést alkotni, hogy közben tudjuk a törvény már nem engedi, hogy év végén hiánnyal számoljunk. Ez most a feladat. Biztos vagyok benne, hogy ha nem is könnyen, de úgy fogjuk megoldani, hogy a kerületben élők a legkevésbé se érezzék hátrányát annak, hogy az állam tulajdonképpen kiszállt a helyi közösségek támogatásából és finanszírozásából.

2013. február 13. szerda

Fölösleges hivatalokra költ az állam

 Ha Ön kispesti és eddig sok mindent el tudott intézni egy hivatalban, jelesül a városházán, akkor biztos lehet benne, hogy a kormány döntésének köszönhetően ennek januártól vége, s immár három helyen intézheti mindazt, amihez eddig csak egy hivatalra volt szükség. Úgy tűnik, valamilyen oknál fogva az magyar állam beleszeretett saját mindenhatóságába, és olyan területeken is szeretné megvetni a lábát, ahol eddig nem volt rá szükség. A minap felkeresett Kispest frissen kinevezett tankerületi igazgatója. Tudják, ő az, aki az államosított iskolák szakmai ügyeit igazgatja majd. Egyébként egy nagyon kedves, szakmailag minden bizonnyal felkészült pedagógusról van szó, aki Szentendréről érkezett, helyi tapasztalata így vajmi kevés lehet. Kinevezését úgy kapta meg a Klebelsberg Kunó Intézményfenntartó Központtól (még egy sok-sok milliárdba kerülő hivatal…), hogy gyakorlatilag a kinevezési papírján kívül semmije sincs. Nem irigylem őt. Telefon, iroda, hivatali munkatársak, gyakorlatilag mindenféle infrastruktúra nélkül felel több, mint 800 kerületi pedagógus sorsáért és 4000 gyermek tanulással, tudással, oktatással kapcsolatos ügyeiért. 15 napja van arra, hogy átvegye az önkormányzattól a közel 20 oktatási intézmény ügyeit úgy, hogy ennek a feladatnak az alapfeltételei sincsenek meg. Ha csak az átadás-átvétel nehézségeit veszem számba már az sem kevés. Nyilván a kerületi gyermekek és pedagógusok érdekében arra kértem munkatársaimat, hogy minden eszközzel segítsük az új igazgató munkáját. Adtunk irodát, számítógépet, internet hozzáférést és a történet vége biztosan ebben az esetben is az lesz, hogy majd a törvény erejével veszik el az önkormányzatoktól azokat az eszközöket, melyek a teljesen felesleges tankerület működéséhez szükségesek. Ezt már megtanultuk a járások esetében is. A probléma csak az, hogy persze nekünk is van dolgunk ezen a területen, az épületek fenntartásával, a technikai munkatársak foglalkoztatásával, óvodáinkkal és bölcsődéinkkel. Pár napja a parlament ugyan elfogadta az oktatási intézmények államosításának részleteit szabályozó jogszabályt, de ez a mai napig nem jelent meg a Magyar Közlönyben, így nem hatályos, ezért aztán nincs mi alapján intézni ezeket a feladatokat. Joggal kérdezi szülő, pedagógus, mi lesz így januártól iskoláinkban és mi szükség is volt így, ebben a formában az egészre? Nem akarok panaszkodni, nyilván meg fogjuk oldani, csak az a kérdés minek? Mi szükség volt erre? Minek kellett szétverni egy viszonylag jól működő rendszert, minek az adófizetők pénzét újabb hivatalok felállítására költeni? Nem nehéz kiszámítani, hogy az állami intézményfenntartó központ és az országban felállított 198 tankerület, új munkatársakkal, tankerületi igazgatóval, irodával, teljes infrastruktúrával milyen mérhetetlenül sokba kerül mindannyiunknak. Miközben tudjuk, hogy ezeket az ügyeket az önkormányzatok az elmúlt húsz évben jól megoldották. Kispesten és országszerte most aztán minden olyan ügyben, amit eddig a Városházán el lehetett intézni, járhat az állampolgár Járási Hivatalba, tankerületi igazgatóhoz, és még a városházásra is. Erre mondaná Besenyő Pista bácsi: „normális”?

2012. december 11. kedd
© 2008-2024 Kerületi magazinlapok. Minden jog fenntartva.