Itt nincs lehetetlen, csak kreativitás Interjú Földi Andreával

Gyorsan gyűltek össze a gyerekek az aznapi kézműves foglalkozásra. Testvérével megérkezett egy szem fiúként Szabi is, aki valóban komolyan gondolta, hogy ő ruhát fog varrni, mert elhozta Ken-babát is. Bár az aprócska fiú azt figyelmen kívül hagyta, hogy a mai foglalkozáson menyasszonyi ruhát varrnak majd az érdeklődők. Rövid tanácskozás után abban egyeztek meg, hogy Szabi azért ott marad, aztán majd meglátják, addig pedig csak nézelődjön nyugodtan, vagy segítsen testvérének. Nem sokkal az első tűbefűzési feladat után a kisfiú meggondolta magát, és lelkesen csatlakozott a varró lányokhoz. Egy dologban azonban nem engedett: ő nem a neki kiszemelt a kis próbababát öltöztette fel, hanem ragaszkodott az otthonról hozott babához. Így kapott a foglalkozás végére egy sellős fazonú menyasszonyi ruhát a többi Barbie-babához hasonlóan Ken is.

- A mai foglakozáson telt ház van! Szabi is bátran jelentkezett, majd mintha elszállt volna a bátorsága...

Irtó cuki volt! Bár először egy kicsit tanácstalan voltam, mit kezdek vele, hiszen fiú babára való ruhavarrásra nem készültem! De szerencsére Szabi hamar rájött arra, hogy mégis inkább csatlakozna, így rövid tűkeresés után sikeresen felzárkózott a többiekhez, és remek ruhát varrt babájának.

Nagyon szeretem ezeket a foglalkozásokat! Nulláról indultunk, a gyerekek többsége még csomót kötni sem tudott, nemhogy varrótűvel varrni, gombostűvel bánni. Kitartóan, elmélyülten dolgoztak, nagyon szerették volna elkészíteni a megálmodott ruhákat. És alig öt óra múlva már gyönyörű menyasszonyi ruhákat kaptak a babáik.

- Nem furcsa, hogy amit mi a nagymamáinktól otthon, együtt tanultunk meg, azt a mai gyerekek különböző szakkörökön, kézműves foglalkozásokon kell elsajátítania?

Ma a nagymamák nem nagyon érnek rá, mert sokan még dolgoznak, vagy már maguk sem tudnak kézzel varrni. Pedig a kislányokban megvolt, és megvan az igény arra, hogy a babáknak ruhát tervezzenek, varrjanak. Az a tapasztalatom, hogy a finom mozgások kevésbé mennek a gyerekeknek, ilyen a kézzel varrás. Az iskolában pedig sok függ attól, hogy milyen a technikatanár, mit tart fontosnak megtanítani. És ha iskolai keretek között nem megy, a szülők inkább áldoznak a nyelvtanulásra, sportra, zenére egyéb foglalkozásokra, amelyeknek a közvetlen haszna azonnal, vagy jobban látszik. Pedig hosszú távon a kreatív gondolkodás fejlesztése mindenképpen kifizetődik.

- Kell-e egyáltalán ma ez a készség az embernek?

Ezt nem tudom megmondani. Gyakorlatilag egy újabb „ipari forradalmat”, változást élünk. Itt a mesterséges intelligencia, a számítógépek, az informatika, és nincs ember, aki megmondja, hogy ezek a gyerekek mit fognak dolgozni, milyen tudásra lesz szükségük, amikorra felnőnek. Szerintem, ha másért nem is fontos, de minőségi időt eltölteni a nagyszülővel, a szülővel, a kortárssal, vagy bárki mással mindenképpen érdemes. És ha ez a kézzel varrás, hát legyen az.

- Ez lehet művészeti előkészítés, pályaorientáció is?

Nem, ez elsősorban a készség-, kreativitás-fejlesztésről szól. A hozzánk járó gyerekekből nem feltétlenül lesznek jelmez-, divattervezők, vagy ehhez kapcsolódó szakmában dolgozók. Nem is az a cél. Az a legfontosabb, hogy a kisgyerek elkötelezetten tudjon valamire koncentrálni, ami őt érdekli, Érdemes tehát ezt az érdeklődést kihasználni, mert ott lehet még újabb és újabb ismereteket is „betölteni” szinte észrevétlenül.

A korszerű pedagógia ma nem az információk puszta átadása, hanem kompetencia-fejlesztés. különböző készségeket próbálunk a gyerekekkel gyakorolni, hiszen nem lehet tudni, hogy húsz év múlva éppen milyen képességekre lesz leginkább szükségük a munkaerőpiacon. A kreatív gondolkodásra biztosan szükség lesz. Ez a fejlesztés azonban nem egy-egy alkalmat jelent, ezeket a készségeket be kell gyakorolni.

Itt a terveiket, ötleteiket valósítjuk meg, amihez épp varrni is megtanulunk picit, az öltéseket, a gombostű használatát, a varrás alapfogásait, ami kell a kitervelt ruha megvalósításához. De hogy azt majd ők a továbbiakban hogyan használják kreatívan, mit tesznek rá az alapra, mit alkotnak, az lesz az ő döntésük. Arra tanítjuk őket, hogy gondolják ki, vigyék végig, oldják meg.

Ezért is találtuk ki azt a programot, amelyben a kreativitásban „utazunk”, azaz a KreaTourt.

- Mivel foglalkozik még a KreaTour?

A nyári táboraink tematikusan felépített alkotássorozatok, végigmegyünk egy-egy híres történelmi szereplő életén és közben tárgyakat alkotunk rá. Vagy például a Jelmeztitkok táborunkban mindennap egy másik téma van a középpontban, olyasmik, amelyek a színház világából erednek, ott készítünk például kalapot és maszkot is.

Nagyon szeretünk maketteket építeni, például adventi koszorúnk is egy kisebb makett.

Járunk iskolákba a textilszennyezésről, a textilek életben tartásáról előadásokat tartani, amihez mindig társul egy-egy gyakorlat. Vagy kijavítunk valami ruhát, vagy egy sashiko nevű japán technikával ismerkedünk. De ez nem a teljes repertoár…

- Nem először járt a kispesti napközis táborban…

Így van! Voltam már két éve is, és idén is ez már a második alkalom, hogy itt vagyok. A múltkor az olimpia témából inspirálódva terveztünk, varrtunk ruhákat. Van olyan kislány, aki 2 éve is itt volt és most is. Szeretek ide jönni, nagyon klassz helye van itt a gyerekeknek, elkötelezett, kreatív táborvezetővel, pedagógusokkal.

- Honnan az elkötelezettség a kreativitás, a varrás iránt? Mióta csinálják a programot?

Ez a tizenegyedik évünk! A kreativitás megélése nagy élmény, a színház pedig nagyon érdekes témákat tartogat. De a háttérben dolgozó kézműves mesterek világa is jó móka a gyerekeknek. A jelmezeken pedig rengeteg érdekes anyag van: flitterek, tollak, csipkék, rojtok, bogárszárnyak, ezekkel is szeretünk bütykölni. Szerintem az idén szeptembertől kezdődő Jelmeztitok című programunk a Katona József Színházban nagyon izgalmas lesz.

- A kispesti napközis táboron kívül hol lehet ehhez hasonló foglalkozásokon részt venni?

Ahogy említettem például a Katonában. Ebben az a jó, hogy minimális, de mégis folyamatos alkotó tevékenységet jelent hét közben nagyon elfoglalt, de alkotni vágyó fiataloknak.

Zuglóban van egy műhelyünk, ahol szeptembertől újra makettezünk, de lehet majd „divattervezni”, sőt, Harry Potter-es koleszes szobát is készíteni! Továbbra is lehet varrni tanulni, és természetesen lehet majd ott is ruhát tervezni kicsiben és nagyban. Szerintem ez nagyon unikális, hogy a gyerek saját maga által kitalált ruhán tanul meg varrni, mondjuk egy kimonó, vagy egy cosplay („costume play” kifejezés rövidített formája) karakteren.

- A Katonán és a zuglói műhelye kívül merre járnak foglalkozást tartani?

De idén voltunk a Nemzeti Múzeum remek esküvői kiállításán kiegészítő programként, és ahogy a Kóficokkal, ott is menyasszonyi ruhába öltöztettük a Barbie-kat. Rendszeresen megfordulunk múzeumokban, rendezvényeken, de évről-évre lehet velünk találkozni a Gyerek Szigeten is.

És vannak rendhagyó varrós-dobozaink – a KreaTour-box – amiből otthon, a nagymamával, a barátnővel, tesóval lehet kis ruhakollekciókat összeállítani, miközben a gyerekek (de akár a felnőttek is) ismerkednek a kézi öltésekkel, a ruhák felépítésével. Az egyikből pont menyasszonyi ruhákat lehet varrni, ahogyan a Kispesti Kóficok is tették, ráadásul nem is csak egyet, hanem hármat is.