2024. július 16., kedd, Valter

Bali Péter, a Kispesti Rendészeti Központ igazgatója

Kispest
2023. március 02. csütörtök Írta: Varga Ibolya

 

 

A képviselő-testület döntése alapján, a Közparkhoz és a KMO-hoz hasonlóan január elsejétől önálló költségvetésű önkormányzati intézményként működik tovább a 2014-ben létrehozott Kispesti Rendészeti Központ (KRK).

Hogy ez a száraz tényeken kívül a hétköznapokban milyen változásokat hoz, a kispestiek ebből mit érzékelnek, erről kérdeztük Bali Péter igazgatót. Arra is kíváncsiak voltunk, hogy a szervezet miként találta meg a helyét a kerület közbiztonsági rendszerében, amelyről Bali Péter is úgy fogalmazott; megalakulásakor szinte „egymagam voltam” a rendészeti központ.

 

A képviselő-testület elfogadta, hogy elismeréssel jutalmazza a legjobb munkát végző kerületi közterület-felügyelőt.

Munkánk megbecsültségének egyik fokmérője ez, hiszen mostantól az év rendőre, tűzoltója és a polgárőre elismerés mellett, mi kiválasztjuk az év közterület-felügyelőjét.

 

Mit jelent majd a szervezet életében az önálló gazdálkodás?

Ez azt jelenti, hogy nem a polgármesteri hivatal egyik irodájaként működünk. Ez nagyobb felelősséggel jár a döntéshozatalokban, hiszen például magunk dönthetünk arról, mire fordítjuk a kerületi költségvetésből kapott keretet, mi állapítjuk meg, gazdálkodjuk ki a dolgozók bérét, az egyéb pótlékokat, juttatásokat. Mi döntünk arról is, hogy az egyes tevékenységi körökre, térfigyelőrendszerek működtetésére, közbiztonsági intézkedésekre, az adott esztendőben mennyi pénzt és milyen elosztásban költünk. Be- és elszámolási kötelezettséggel a polgármesternek és a képviselő-testületnek tartozunk majd. Az önállósodás nem járt semmiféle pluszköltséggel, hiszen továbbra is azt a majd 300 négyzetméteres helyiséget használjuk az Eötvös utcában, mint eddig.

 

Milyen hatása lesz ennek a napi munkában?

A törvényben megfogalmazottak szerint nem vagyunk bevételkötelezettek, de a KRK munkatársai szabálysértési és közigazgatási bírságokat kezdeményezhetnek. A szabálysértési bírságokból származó bevételek pl. ha valaki rossz helyen parkol, vagy jogtalanul mozgáskorlátozott helyet használ stb., az államkasszába mennek, az önkormányzat ebből nem kap vissza semmit. A közigazgatási bírságok, pl. a behajtási övezetekbe való tilos behajtás a KÖKI-nél, vagy a zöldfelületi parkolások viszont az önkormányzatok, jelen esetben a KRK bevételeit gyarapítják.

 

Miben áll a KRK tevékenységének a lényege?

A nemzetközi trendekhez igazodva, az ilyen, és ehhez hasonló szervezeteknek elsődleges feladata a szubjektív biztonságérzet biztosítása, növelése. Lehetnek bármilyen szépek is a statisztikai adatok, ha a különböző cselekmények pl. rendszeres tilosban parkolás, tiltott helyre való behajtás, sok-sok embert zavarnak, ezektől a szubjektív biztonságérzet alacsonyabb lesz. A kispestiek is, mint általában mindenki, intenzíven reagálnak a hajléktalanok jelenlétére a közterületeken, mert egy hontalan, vagy szertől befolyásolt ember, ha balhézik, hangos, zavarja a környezetét. Ez komoly probléma, ilyenkor rendőri intézkedés is szükséges lehet, nem elég a mi munkatársaink jelenléte, intézkedése.

 

Nézzünk még példákat a közterület rendjének fenntartására!

Itt a legtöbb feladatot az utcán élők adják, de maga a hajléktalanság nem rendészeti, hanem elsősorban szociális kérdés, ezért közterület-felügyeletként – bármennyire is fontosnak tartjuk, hogy különösen a téli időszakban ne legyen hajléktalan ember az utcán – megáll a tudományunk, nincs erre hatáskörünk. Annyit tudunk tenni, hogy a padon alvókat felébresztik a kollégák, ha rossz állapotban vannak, mentőt hívnak hozzájuk, ha nem igazolják magukat, akkor rendőri, de legfőképp az utcai szociális munkások segítségét kérik. Állandó a kapcsolat az ellátórendszer helyi szociális munkásaival. Sok bejelentést kapunk, hogy hajléktalan vagy elhanyagolt ruházatú ember üldögél a padon, a közterületen vagy a parkban. Ebben az esetben nagyon nehéz megítélni, hogy szükséges-e bárkinek is beavatkoznia, hiszen akárki tartózkodhat a közterületen, ha nincs körülötte, általa okozott szemét, mocsok, mert csak ekkor nyilvánvaló és indokolt valamiféle intézkedés.

 

Tevékenységük egyik fontos része a bűnmegelőzés.

Bűnmegelőző tevékenységünk egyik legnagyobb része a térfigyelőrendszer folyamatos fejlesztése, működtetése, hiszen a szubjektív biztonságérzet növelésében ez már visszatartó erő.

 

Hány kamera van most Kispesten?

Jelenleg 80 kamerából áll a rendszer. A Kispesti Térfigyelő Program 2006-os indulása óta célunk, hogy minden évben fejlesszük a rendszert, bővítsük a kamerák számát. Kispest frekventált helyein, fő közlekedési útvonalain vannak kameráink, pl. KöKi, Határ út, Kossuth tér, Kós tér, Atatürk tér, , ami közel 70 százaléka az összes kamerának.

 

Hol volna szükség újakra?

Leginkább a Kertvárosban. De a társasházas övezetekben is jó lenne még telepíteni. Jelenleg csaknem kétszáz igényt nyújtottak már be eddig a kispestiek.

 

Mi az akadálya a telepítésnek?

Nyilván mindenki a saját háza közelében szeretne térfigyelőt, de ezek telepítése, rendszerbe állítása, karbantartása elég költséges, alaposan meg kell gondolni, hová helyezünk ki új eszközöket. Laikusként az gondolnánk, hogy csak egy kamera, internet, egy magas oszlop, és máris kész térfigyelő. A térfigyelő központ azonban az Eötvös utcai irodában működik, ide érkezik az össze kamera jele. Adatbiztonsági szempontból ez zárt láncú, mikrohullámú, wifis rendszer. Ez azért jó, mert interneten nem elérhető, így illetéktelenek nem tudnak beleavatkozni sem a működésébe, sem pedig a monitorozásba, ezért is olyan költséges a kiépítése. Minél távolabb van az Eötvös utcától, ahová kamerát szeretnénk, annál drágább a telepítés, mert a gerinchálózatot is tovább kell építeni.

 

Ki dönti el, hogy hol lesz kamera?

Ez kizárólag szakmai döntés. A kerületi rendőrség tapasztalataira, statisztikáira támaszkodva, a bűnügyi ponttérkép alapján a KRK és a rendőség munkatársai közösen megbeszélik a telepítés helyszíneit, ahová a szakbizottság döntése alapján a közterület-felügyelet teszi ki a kamerákat. Ezek a kamerák az önkormányzat tulajdonában vannak. Az elmúlt években sokat költöttünk a meglévő kamerák, szerverek, háttéreszközök felújítására, cseréjére, hiszen míg nem teljesen biztonságos a régi rendszer, bizonytalanná válhat az újonnan telepített kamerák megbízható működése.

 

A kispestiek gyakran hivatkoznak arra, hogy csak meg kell nézni a térfigyelő kamera felvételét…

A bázison dolgozik a rendőrség egy munkatársa, aki 24 órában figyeli a kamerák képeit, amelyeket csak a rendőrök és a közterület-felügyelők láthatnak. A felvételeket 8 napig tároljuk, és csak adatvédelmi szempontból hivatalos megkeresés után nézhetik meg az arra illetékesek. A kamerák folyamatosan működnek, a hibaelhárítást is főállású rendszergazda végzi a központban.

 

Milyen lehetősége van annak, aki áldozna arra, hogy a közelében kamera legyen?

A „Fogadj örökbe egy térfigyelő kamerát” programon belül van rá lehetőség. Mi megadjuk az aktuális műszaki paramétereket, és mindenki maga dönt arról, kivel, mennyiért csináltatja meg a szükséges eszközt. Ha minden rendben, akkor mi ezt bekötjük a térfigyelő rendszerbe, és ugyanúgy figyeljük, mint az önkormányzat többi kameráját. De erre még nem volt példa, vélhetően a felmerülő költségek miatt.

Milyen a munkamegosztás a rendőrség és a KRK között?

A közterület-felügyelők munkaidőben, hétfőtől péntekig, reggel 7-től este 7-ig kint vannak az utcán. A fennmaradó időben a rendőrség munkatársai vannak a terepen, de ők természetesen amúgy is éjjel-nappal. Önkormányzati rendészeink kettesével vagy hármasával járőröznek, egy gépjárművel folyamatosan az utcán vannak munkatársaink. Esemény esetén azonban egymás segítségére siethetnek.

 

Mekkora a KRK létszáma?

Jelenleg 11 kollégánk van.

 

Ez azért elég kevés!

Igen. A nemzetközi szabályok szerint ezer lakosonként kellene egy-egy közterület-felügyelőt biztosítani, ami Kispest esetében legalább 60 fős szervezetet jelentene. Mi itt már elégedettek lennénk, ha 25-30 munkatárssal dolgozhatnánk. Ebből is látszik, hogy ma még csak álmodhatunk a hétvégi, ünnepnapi szolgálatokról.

 

Van remény a létszámbővítésre?

Igen! Apró lépésekben szeretnénk jól felkészült kollégákkal bővíteni a csapatot, amely ma már jól képzett, tapasztalt és felkészült kollégákból áll. Ezt a bővítést segítheti az önálló bérgazdálkodás is.

 

A kispestiek leginkább a KöKi tisztaságára, közbiztonságára panaszkodnak...

Sajnos létszám okok miatt nem tudunk állandóan ezen a közlekedési csomóponton jelen lenni, de a nap során gyakran megfordulunk ott. Nehezíti a hatékony intézkedést, hogy sok tulajdonosa van a területnek, osztozkodik a felelősségen a főváros, a BKK, a bevásárlóközpont és a MÁV.

 

A közbiztonság mellett égető probléma a parkolás...

Kispesten egyelőre még nem kell fizetni a parkolásért, de ez közel sem biztos, hogy mindig így lesz… A Kertvárosban nem feltétlenül ugyanolyan nagy gond a parkolás, mint a Wekerle szélén,    vagy a KÖKI környékén, ahol már behajtási övezetet kellett kialakítani évekkel ezelőtt, mert P+R- parkolónak használták a társasházak előtti helyeket az agglomerációból érkezők. Ugyanilyen nagy gond a tilosban és a zöld területeken való parkolás is. Előrelépést jelenthet majd az a készülő kerületi rendelet, amely lehetővé teszi a helyszíni bírság kiszabását. Míg ez elkészül, addig is feljelentjük a zöldterületen parkolókat a polgármesteri hivatal jogi irodáján, ahol lefolytatják a hatósági eljárást.

 

Elég sok használaton kívüli járművet, roncsautót is lehet látni. Mi lesz a sorsuk?

Ezeknek a járműveknek az elszállítása is feladatunk. Mi ezeket a műszaki vizsga nélküli gépjárműveket „felmatricázzuk”, ezzel jelezzük a tulajdonosnak, hogy el kéne szállítania a gépjárművét. Ha 10 napon túl nem történik semmi, akkor elszállítjuk a közterületről az autót a roncstelepre, ahol újabb hat hónapig tárolják, aminek bizony már költsége van.

 

Hogyan fogadják a kispestiek a közterületen dolgozókat?

Kezdetben semmiféle bírságolás nem volt Kispesten. A KRK létrejöttével, az első bírságok kiszabásával sokan haragudtak ránk. Lassan megértik a kispestiek ezek szükségességét, mert már látják az intézkedések pozitív hatásait. A befizetési hajlandóság alapján azt látjuk, hogy a megbírságoltak túlnyomó része elfogadja a büntetést. Nyilván vannak ügyeskedők, de ők csak rosszabbul járnak, ha nem fizetnek, hiszen rendőrségi szakban már gyakran magasabb összegű lesz a bírság. Rengeteg bejelentést kezelünk, és folyamatosan figyeljük az internetes bejegyzéseket is. Ezekből is látjuk, hogy gyakran megvédik a kollégáinkat, hiszen azt írják az elégedetlenkedőknek, örülni kell annak, hogy ott vannak, segítenek, ami már szemléletváltást jelent. Ezt az elfogadást segítheti majd, hogy önálló arculatot tudunk felmutatni, közvetlenül fogunk a kispestiekkel párbeszédet folytatni, így talán még inkább megismerhetnek bennünket. Nyilván, akit megbírságolunk, az nem fog minket annyira kedvelni…

 

© 2008-2024 Kerületi magazinlapok. Minden jog fenntartva.