2018. október 19., péntek, Nándor

Vélemény

Félidő

Gyorsan elrepült a 2010 októberében kezdődött önkormányzati ciklus első fele. Ilyenkor az ember megáll egy pillanatra és számot vet az elvégzett munkával, az eddigi lehetőségekkel és végig gondolja, mit hozhat a jövő.Amikor az első polgármesteri ciklusomat töltöttem 2006 után félidőben szintén ezt tettem és ha nem is dőlhettem elégedetten hátra, de azt azért kollégáimmal együtt megállapíthattuk, hogy amit elterveztünk és amit elvártak tőlünk a kispestiek, legjobb tudásunk szerint megtettük. Elindult a térfigyelő és a zöldprogram, túl voltunk az oktatási intézményhálózat átalakításán és már voltak jelentős pályázati sikereink. A mai, 2012-es helyzet sokkal nehezebb, sanyarúbb. Nem csak a belső erőforrásaink csökkentek, de az évről évre a kerületet és valamennyi önkormányzatot sújtó kormányzati megszorítás is komoly terhet ró Kispestre is. Arról nem is beszélve, hogy a kormányzat forradalmi hevületű törvénykezése olyan mértékű változásokat hozott az önkormányzatok életében ciklus közben, mintha egy focimeccs félidejében közölné a bíró, hogy mostantól nem a gólok számítanak,hanem a szögletek, ja és ez visszamenőleg is érvényes. A parlament átalakította az önkormányzati törvényt, teljesen feleslegesen létrehozta a járási hivatalokat, ciklus közben államosítja a közoktatási intézményeket, változtat az önkormányzatok finanszírozásán, feladatot és brutális mértékű forrást von el, nem csak Kispestről de valamennyi önkormányzattól. Helyben sem lett egyszerűbb a dolgunk. Ugyan a Fidesz nem szerzett a választáson többséget a testületben, de egy az LMP-ből kizárt mára függetlenné vedlett képviselővel alkalmi koalíciót alkotva időről-időre olyan döntéseket hoz, melyek nem minden esetben szolgálják a kerület javát. Csak néhány példa: közösen szüntették meg a száz éve működő Kispest újságot, rúgtak ki korábban kiválóan teljesítő intézményvezetőket, lásd Uszoda, VAMÜSZ, Közpark kft, verték majdnem szét a kerület szociális ellátását, sodorták időnként csőd felé a kerületet. Sokmindent megpróbált szétszedni, szétrombolni ez az alkalmi koalíció, építeni viszont sajnos semmit sem tudtak. A városháza vezetése és szocialista képviselő társaim pedig kénytelenek vagyunk az eddig felépített értékek védelmével foglalkozni, a kormány és a helyi Fidesz az önkormányzatokat és Kispestet sújtó lépéseit kivédeni úgy, hogy közben a kerületben élők a lehető legkevesebbet érezzenek abból, hogy komoly baj lehet. Értékvédelemmel és túléléssel foglalkozunk hosszú ideje. Szerencsére a 2012-es év azért hozott pozitív változást is. Helyben alább hagyott a mindent megváltoztatni és elsöpörni akaró hangulat, időnként lehet értelmes párbeszédet folytatni a jobboldali képviselőkkel és hál’ Istennek vannak olyan ügyek, például az Európai Uniós pályázati lehetőségek kiaknázása körül, melyekben tudunk egyhangú döntéseket hozni. Hogy milyen lesz a következő két év? Nehéz megmondani, mivel látható, hogy a kormány szándéka az, hogy erős önkormányzatok helyett, a központból, kormányzati szinten lehessen irányítani a helyi közösségeket, választott vezetők helyett kinevezett pártkatonákkal. Ennek ellenére örök optimistaként bízom benne, hogy 2014-ben lesz jó néhány ügy, feladatat fejlesztést, melyet eredményként tudunk majd bemutatni a kerületben élőknek.

2012. október 24. szerda

Miért nem épül?

Az elmúlt hónapokban két kérdés volt, ami a kerület fejlesztésével kapcsolatban időről-időre elhangzott a különböző lakossági találkozókon. Ez a két ügy teljesen jogosan foglalkoztatja a kispestieket és mind a két kérdés így kezdődik: miért nem épül? Az egyik kérdő mondat az Erkel Ferenc Általános Iskola tornatermére, a másik pedig a Kossuth téri Lidl áruházra vonatkozik. Nos, mind a kettő hosszú történet, de megpróbálom röviden és érthetően összefoglalni. Az Erkel tornatermét régóta, immár három éve tervezi az önkormányzat megépíteni, mivel ez az egyetlen általános iskolánk, amely nem rendelkezik megfelelő méretű teremmel, csupán egy tornaszobával. A tervek a szülői közösség segítségével elkészültek, van jogerős építési engedély, és minden évben szerepel a költségvetésünkben az építésre szánt pénz. Miért nem épül mégsem? Tavaly év végén már a Kispest kft. is megbízta a testület a kivitelezésre kiírt közbeszerzési eljárással, amit a cég mondjuk úgy “elbénázott” végül a Fidesz-LMP többségű testület úgy döntött, hogy addig, amíg a kormány és a parlament nem dönti el, hogy miként államosítja az általános iskolákat halasszuk el az építkezésről szóló döntést. Nos, augusztusban az állam eldöntötte. Félig-meddig államosít. Az épületek tulajdonjoga az azzal járó karbantartási, felújítási kötelmekkel együtt az önkormányzatoknál marad, így az a félelem, hogy más tulajdonára építenénk már nem áll fenn, hiszen miénk marad az Erkel telke, épülete is. Ezért készül a mostani testületi ülésre egy előterjesztés arról, hogy miként kezdjünk bele az építkezésbe. Bízom benne, hogy a testület el fogja fogadni a javaslatomat, ami a közbeszerzési eljárás kiírásáról és ezzel az építkezés megkezdéséről szól, pláne annak tükrében, hogy az állam kötelezővé tette a napi testnevelés bevezetését, ami az Erkelben a mostani körülmények között szinte lehetetlen. Bízom benne, hogy a kormány nem fog további forrásokat sem elvonni az önkormányzatoktól, amely megnehezíti a beruházást, hiszen az elmúlt két évben ennek mértéke megközelítette az egymilliárd forintot. Annak érdekében pedig, hogy külső forrást is be tudjunk vonni fel fogom kérni Tarnai Richárd urat a kerület parlamenti képviselőjét, hogy elődjéhez hasonlóan hozzon állami forrást ehhez a fontos beruházáshoz. A Lidl ügye kicsit más. Ott nem mi vagyunk a beruházók, de a terület rendezése, a munkahelyek bővítés érdekében várjuk az építkezést. A mi építéshatósági irodánk még tavaly év végén -a plázastop törvény hatálybalépése előtt kiadta az építési engedélyt, amit jó magyar módra valaki megtámadott, így az nem lett jogerős a másodfokon eljáró fővárosi kormánymegbízotti hivatal pedig helyt adott a fellebbezésnek, minket kizárt az eljárásból így nem épülhet a Lidl (köszönhetően a kormányhivatalnak), mindaddig, amíg a bíróság jogerőre nem emeli az építési engedélyt. Hát itt tartunk a két ügyben. Bár a körülmények nem kedvezőek ennek ellenére az én dolgom az, hogy a kerület érdekében mindkét ügyben elkövessek minden tőlem telhetőt azért, hogy mindkét beruházás megvalósulhasson. Ígérem ezen leszek.

2012. szeptember 18. kedd

Újabb adókat fúj a Széll

A kormány által elkészített Széll Kálmán Terv 2.0-ban újabb 85 milliárd forintot kell 2013-ig az önkormányzati rendszerben megtakarítani. A kisebb települések januártól közös hivatalt működtetnek, de nehezítik, kormányzati egyetértéshez kötik az önkormányzatok további hitelfelvételét is. Ezen kívül az önkormányzatokat súlyosan érinti majd a fogyasztást terhelő adók bevezetése, így a pénzügyi tranzakciós, valamint a mobiladó – adta hírül az MTI. Ez már majdnem olyan, mint amikor összekötözött lábbal kell hosszú távon futni. Kispest esetében ezek az intézkedések azt jelentik, hogy a gondos gazdálkodás ellenére, az elmaradó bevételek miatt, az önkormányzat az idén már eleve 527 millió forintos hiánnyal számol, és erre rakódnak majd rá az újabb kötelezettségek. A dokumentum szerint az önkormányzatnak a fejlesztési célú támogatásokat is felül kell vizsgálnia, a szociális ellátásokat célzottabbá kell tennie, valamint egyes, a közoktatáshoz kapcsolódó szolgáltatások költségeihez az igénybe vevőknek térítési díjjal kellene beszállnia. A kerületi fejlesztési programok jelenleg is forrásokra várnak. A következő években minimum tervként talán lesz pénz a Kispesti Uszoda felújítására, az Erkel Iskola tornaterménekmegépítésére, illetve parkoló építésére a Kossuth téren. A szociális szolgáltatások díjának emelésétnem támogatom, mert a kispestiek anyagi terhelhetőségük határára értek. Itt már nem lehet újabb helyi adókkal, bölcsődei szolgáltatási díj fizettetésével sújtani a kerületben élőket. A kormány az új programban úgy fogalmaz, mintha a segélyezés eddig igazságtalanul folyt volna az önkormányzatoknál, ezért „mindösszesen egyetlen krízissegélyezés maradna az önkormányzatok saját hatáskörében”. Ezzel párhuzamosan az állam tovább szűkíti a gyermeksegélyezést, és a gyerekek szüleitől is a „hozzátartozói felelősség növelését” várja. Félő, hogy ezek a mondatok ugyan az államnak „megtakarítást”, de a rászorulóknak újabb csökkentést hoznak. A gyakorlatban pedig ez majd azt jelenti, hogy az önkormányzatokon megszaporodnak a segélykérelmek és úgy járunk, mint tavaly, amikor is megemelkedett a segélyek utáni igény a kerületben, és decemberrekimerült a segélykeret. Ezen sajnos már nincs mit racionalizálni. Újabb jelentős érvágásnak az úgynevezett sárgacsekk adót, a 0,1 százalékos pénzügyi tranzakciós adót, amelyet a vállalatoknak és a lakosságnak is meg kell fizetnie a készpénzfelvételre és a befizetésekre, a banki átutalásokra,csoportos beszedésekre, valamint a bankkártyás vásárlásokra. Az önkormányzatokat sanyargató intézkedések sorába került, hogy ezen túl két forint mobiladó terheli az önkormányzatokat is minden megkezdett perc és elküldött SMS/MMS után is. Pontosan még nem tudjuk, hogy mekkora tételt visz el majd így hamarosan a kormány a kerületiektől, de biztos, hogy jelentős milliókról van szó. \n This e-mail address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.  

2012. máj. 22. kedd

Feladat-és vagyonelkobzás

A napokban megjelent az a jogszabálytervezet, mely a létrehozandó járások faladatait szabályozza a már meglévő törvényeket és kormányrendeleteket módosítva. A viszonylag hosszú és száraz anyagot lapozgatva egy dolog tűnik ki. Gyakorlatilag ezzel a munkával a kormány folytatja az önkormányzatok feladatelvonásával járó kiürítését és a helyi közösségek vagyonának elkobzását. Akik ismernek tudják, hogy nem szeretek sarkosanfogalmazni, most mégis ezt kell mondanom: iskolákat, önkormányzati ingatlanokat államosítanak úgy, hogy a helyieknek nem adnak érte cserébe semmit. Évek óta sok-sok tíz, sőt százmilliót költöttek egy-egy intézményre vagy irodaépületre az önkormányzatok állambácsi pedig most huss, zokszó nélkül elveszi majd. Arról már sok szó esett, hogy milyen színvonalon és milyen kontroll mellett lesz képes egy nem választott kormánytisztviselő által irányított hivatal valahonnan messziről felügyelni, fenntartani az iskoláinkat és egyéb hivatali ügyeinket.Meglátjuk. Mindenesetre sok jót nem várok ettől. Az azonban már mindenképpen furcsa, mi módón teszi ezt. Arról nem is beszélve, hogy az önkormányzati, köznevelési és egyéb törvényeket menet közben a 2010-es választási ciklus közben lépteti hatályba. Ez olyan mintha egy focimeccs félidejében közölné a bíró, hogy az első játékrészben nem a lőtt gólok számítanak, hanem a kapufák vagy a szögletek. A választók minket, helyi közösségi vezetőket arra hatalmaztak fel 2010- ben, hogy tegyük a dolgunkat legalább úgy, vagy még jobban, mint az előző években. Újítsunk fel iskolákat, lássuk el az okmányirodai közfeladatainkat, vezessünk komplett hivatalt. Most akormány egy tollvonással változtatja meg az eredeti választói akaratot. Miként lehet betartani olyan polgármesteri programot, melyben például iskolai felújítást ígértünk, mindeközben a jogalkotó elveszi a helyiektől az iskolát? No és persze nemcsak az iskolát, nem csak a feladatot, de perszeaz ehhez járó forrást is. Sőt, kétségem nincs afelől, hogy nem csak azt viszi, amit eddig állami normatívában adott, hanem ennél jóval többet vesz el, másképpen nem tudja majd finanszírozniaz új hivatalok fenntartását. Kinek jó ez? A helyben ügyet intézni vágyó, a közvetlen városvezetőt választó polgárnak biztos nem. Ő majd csak néz, hogy megint mire költötték az adóforintjait. További írások: www.gajdapeter.hu 

2012. április 12. csütörtök

Mi lesz 2013 után?

Hosszú egyeztetés előzte meg a 2012-es költségvetés elfogadását. Nem csak a kötelező, egyébként hasznos és szükséges szakszervezeti tárgyalásokat kellett belezsúfolnunk az elmúlt napok sűrűjébe, de a politikai megbeszéléseket is. Arról már nem is beszélve, hogy a szakemberekkel hányszor ültünk le megpróbálni megoldani a szinte megoldhatatlant. Mégpedig azt, hogy a 700 milliós költségvetési hiányt, amit tavalyról hoztunk át, úgy faragjuk le, hogy ne veszélyeztessük a kerület működését, és jövőre a jogszabályi előírásoknak megfelelően hiány nélkül tervezhessünk. Mondhattam volna azt is, hogy nekünk ez nem nagy ügy, hiszen 2009-ben és 2010-ben is sikerült már hiány nélkül, illetve pozitív szaldóval zárnunk az évet. Csakhogy az akkor volt, amikor az akkori kormány nem szorított rajtunk százmilliós nagyságrendben, és a fővárosi önkormányzat sem vont el súlyos százmilliókat Kispesttől.

2012. március 13. kedd
© 2008-2018 Kerületi magazinlapok. Minden jog fenntartva.