Láttál már méteres ürülékkupacot egy lakás közepén?

A  várhatóan márciusban induló újabb lakáspályázatok miatt is, a vagyongazdálkodási iroda vezetőjével megnéztünk néhány pályázatra, hasznosításra váró lakást. Volt köztük olyan is, amely nemrég ürült meg, s olyan bérlőink távoztak az ingatlanból, akik valamilyen oknál fogva nem tudták a bérleti díjat vagy a közüzemi számlákat fizetni. A tapasztalat persze az, hogy az elmúlt pár évben a korábbinál is többen vannak sajnos ilyenek Kispesten is. Némely esetben a látvány még az én sok mindent látott szememnek is lehangoló volt. Szétvert ajtók, betört ablakok, leszerelt konnektorok, szétbontott és elvitt konyhabútor, szemét leszaggatott tapéták a szobák közepén.

Merthogy a bérlők nem csak tetemes tartozást hagynak maguk után, - tisztelet a kivételnek - hanem sokszor romokat, ellopott, elvitt lakástartozékok hűlt helyét, még rosszabb esetben döglött állatot, emberi és egyéb ürüléket, no nem részletezem tovább, mert láttam én már egyméteres emberi sz...rkupacot önkormányzati bérlakás vécéjének közepén, ami még elmesélve is gyomorforgató.
Régóta megérett a helyzet arra, hogy az önkormányzat az 1990-es évek óta kisebb-nagyobb változtatásokkal vitt lakásgazdálkodási modelljét jelentősen átalakítsa. Évente százmilliós tartozás halmozódik fel ezeken az ingatlanokon, a finoman szólva is „nem rendeltetésszerű” használat következtében pedig lakásonként sokmilliós felújítási kényszer rakódik az önkormányzatra. Közben pedig a rendszer nem is túl igazságos, hiszen a rendesen fizető bérlővel szemben sem korrekt, ha a nemfizetők által okozott teher őket is sújtja, végül pedig felteszi magának a kérdést a tisztességes bérlő is, hogyha másnak büntetlenül lehet nem fizetni, akkor miért ő legyen az a lúzer, aki rendes szerződő partnerként befizeti a csekkeket.
Persze tudom, egyik napról a másikra kimondani, hogy nem feladatunk a szociális bérlakás-gazdálkodás és abbahagytuk a lakások pályáztatását, kicsit erősen hangzik. Tudom, hogy sok szerencsétlen családnak egyetlen reménye az alacsony bérű (Budapesten a legolcsóbb) önkormányzati lakás. Ettől függetlenül tisztában kell lennünk azzal, hogy az egyenleg nagyon afelé hajlik, hogy az önkormányzat még mindig jelentős, közel ezer ingatlanos bérlakásállománya nemhogy hasznot nem termel a kerületben élőknek, de súlyos milliókkal terheli a közös kasszát. Minden kerületitől elvesz, minden fontos fejlesztéstől, karbantartástól von el forrásokat. A jövő egyik feladata – miután reményeink szerint a közeli jövőben magához tér a hazai ingatlanpiac – hogy ezt a területet rendezzük. Megszabaduljunk a rossz portfolióként nyakunkon lévő, hasznot nem hozó ingatlanoktól, csökkentsük a bérrakásállományt, próbáljuk meg fizikailag is egy helyre koncentrálni azokat. Eközben új bérlakás-gazdálkodási rendszert alakítsunk ki, olyat, amely továbbra is támogatja a segítségre szorulókat, olyat, amely fenntartható, és olyat, amelyből rövid úton kitehető az a bérlő, aki összeférhetetlent, kárt okoz a közösségnek, vagy önhibájából nem hajlandó fizetni. Szóval, egy pénzügyi-gazdasági szempontból működtethetőt, fenntarthatót, társadalmi-szociális szempontból pedig igazságosat. Nem könnyű feladat.