2017. október 18., szerda, Lukács

Vélemény

Gajda: Több gyermek kezdi idén a tanévet Kispesten

Évek óta jellemző a kerületre, hogy nem változik jelentősen az általános iskolai tanulólétszám. Az idei tanévnyitókra, melyekre szerdán, illetve elsején csütörtökön kerítenek sort a kispesti általános iskolák több mint 4000 gyermek jelenik meg. Tavaly a 9 kerületi fenntartású iskolába és az önkormányzat által működtetett Reménység Ökumenikus Általános Iskolába összesen 4040 míg, idén 4094 gyermek iratkozott be.  

2011. augusztus 30. kedd

Az európai parlamenti választásokról, avagy mit adott nekünk a nyugat?

 Sokan megkérdezték tőlem mostanában, látva a helyi MSZP minikampányát, hogy Brüsszelbe készülök-e, mert hogy én szereplek a plakátokon. Gyorsan szeretném leszögezni, hogy nem, nem akarok az Európai Parlamentbe menni, nem is vagyok a választási listán. Viszont örömmel vállaltam a figyelemfelhívó kampányban a részvételt, mert fontosnak tartom, hogy minél több kispesti menjen el május 25-én is választani.Persze én annak örülnék a legjobban, ha az 1-es listára ikszelnének, azt is megmondom, hogy miért. Az elmúlt 6-8 évben a kerület sikeresen szerepelt azokon az európai uniós pályázatokon, melyeket itt a Közép-Magyarországi Régióban írtak ki. 2007-től mostanáig közel hárommilliárd forintot pályáztunk össze, ennyi pénzt kaptunk a nyugattól arra, hogy fejlesszük a kerületet. Ennek az összegnek a nagy része, még az előző kormányok idején érkezett Kispestre. Az akkori, s most újraválasztott kerületi parlamenti képviselő Burány Sándor rengeteget lobbizott azért, hogy Kispest minél több európai forráshoz, pénzhez jusson. Így újult meg a Kós Károly tér, a Munkás Szent József templom, a Wekerlei Gyerekház, épült közel 100 millió forintból kerékpár út, kaptunk vadonatúj szociális-egészségügyi intézményt, és még sorolhatnám. Az igazsághoz persze hozzá tartozik, hogy ez a tendencia hál' Istennek nem szakadt meg. Az elmúlt négy évben ugyan jóval kevesebb uniós pénz jött Kispestre, de Tarnai Richárddal, aki fideszes képviselőként dolgozott, szintén egyetértettünk abban, hogy minden lehetőséget meg kell ragadnunk azért, hogy minél több pénz érkezzen a kerületbe. Sokat vitáztunk az elmúlt négy évben, de szerencsére ebben a kérdésben bal és jobboldali képviselők, városatyák egy felé húztak, mert tudták, hogy ez a városrész érdeke. Így aztán még idén is fel tudunk használni brüsszeli forrásokat óvoda bővítésre, bölcsőde építésre, vagy büszkék lehetünk arra, hogy komoly uniós támogatással újulhatott meg a Kispesti Uszoda vagy több mint háromszázmillióból a kerület egyik nagy múltú gimnáziuma a Deák Ferenc. A külső segítség nélkül biztos, hogy szegényebb lenne Kispest. Ezeket a beruházásokat saját erőből nem tudtuk volna megvalósítani. Ezekre a lehetőségekre a jövőben is szükségünk lesz, ezért hát fontos, hogy miné többen mondjunk véleményt május 25-én, szóljunk bele mi magunk is Európa és hazánk sorsának alakulásába.

2014. máj. 22. csütörtök

Sorra kerül valamennyi elhanyagolt közterület

A 2007-ben elindított Zöldprogramunknak több alfejezete is van, az egyik, s talán a legfontosabb a nagy kerületi közterek, közparkok rendbetételéről szól. Az elmúlt ciklusban a legjelentősebbeket már sikerült megújítunk, a Kós tértől a Kossuth téren át a Városház térig. Most éppen a kisebb, közterek megújításánál tartunk, ebből talán a leglátványosabb változást az Ötvenhatosok terén tapasztalhatják azok, akik arra közlekednek, itt laknak, vagy erre járnak ügyes-bajos dolgaikat intézni. Többen jelezték is, hogy lett volna fontosabb, rosszabb állapotban lévő közterület, amivel folytathattuk volna a nagyobb köztereink megújítását.S valóban, van némi igazuk azoknak, akik nem erre a térre szántak volna adóforintokat, merthogy kétségtelen nem ez volt a legrosszabb állapotban lévő közparkunk, játszóterünk. A jelenlegi ciklusban azonban, amikor nincs egyértelmű testületi többsége egyik oldalnak sem, néha olyan kompromisszumokat is meg kell kötni, amikre világos politikai helyzetben nem biztos, hogy rászánná magát az ember. Nem minden kompromisszum jó, de azt hiszen ebben az esetben is igaz, hogy a megegyezés jobb, mint a parttalan vita és végül bármelyik közparkunk megújítása összességében mégiscsak örömteli esemény. Itt persze nincs vége a történetnek, hiszen számtalan olyan hely található még Kispesten, ahol rendet kell tennünk. Az egyik ilyen a Kossuth tér. 2008-ban külső forrás igénybevételével megújítottuk a központi részt, 2010-ben a becsődölt beruházás helyszínén betemettettük a gödröt, majd elbontottuk a rossz emlékű darut, sok évnyi huzavona után pedig a szemközti telken is elindulhat az a beruházás, melynek eredményeként építészetileg is rendeződik az évek óta üresen álló telek sorsa. Hiszen úgy adtuk ki a Lidl-nek az építési engedélyt, hogy oda a kivitelezők nem húzhatnak fel egy szabvány diszkont áruházat, az új épületnek városközponthoz méltó építészeti arculattal kell rendelkeznie. Végül pedig azt tervezzük, hogy még idén a tulajdonos terhére az ominózus gödör helyét is rendbe tesszük, így a Kossuth tér központi része már nem egy elhanyagolt építési terület látványát nyújtja majd az itt élőknek és az erre közlekedőknek. Tudom van még dolgunk máshol is. A Vásár téren, az Ady Endre úton található üres telek esetében, vagy a lakótelepek elhasználódott, elhagyott játszótereinek ügyében is. Ezek a feladatok még előttünk állnak és ha a költségvetési helyzetünk is engedi még ebben a ciklusban nekilátunk rendbetételükhöz.

2014. március 28. péntek

Stadionügyek

 Azt hiszem sem engem, sem Kispest önkormányzatát nem lehet azzal vádolni, hogy nem támogatjuk eléggé a kerület sportéletét, nem biztosítunk lehetőséget az itt élőknek arra, hogy mozogni tudjanak. Az elmúlt években számos új színteret, sportpályát, játszóparkot építettünk, akár lakótelepen, akár Wekerlén vagy a kertvárosban annak érdekében, hogy legyenek olyan helyek, ahol kicsik és nagyobbak mozoghatnak, sportolhatnak. Ezek az új sportpályák mind ingyen használható, modern, a kor követelményeinek megfelelő létesítmények. A legutóbbit éppen a tél elején az Ötvenhatosok terén, hagyományos Kispesten adtuk át, vagy ott van a frissen elkészült Erkel tornateremis. 2006 után hathatósan, annak minden kockázatát vállalva támogattuk a Honvédot is, annak érdekében, hogy végre korszerű, rendezett otthona legyen az NB I-es csapatnak az akkorra már erősen lepusztult Bozsik stadionban. Továbbra is dicséretesnek tartom azt a nagyon komoly erkölcsi és anyagi erőfeszítést, amelyet a klub tulajdonosa tett, saját vagyonát sem kímélve a kispesti csapatért és a létesítményért. Közös munka volt, mi is kellettünk ahhoz, hogy rend lehessen a pályán és végre normális körülmények között lehessen meccsre járni azoknak az ezreknek, akik érdeklődnek a foci iránt. Azóta is elkötelezett hívei és támogatói vagyunk az utánpótlás csapatoknak, hiszen a gyerekek egészségénél talán nincs is fontosabb, s ebből a szempontból is kiemelt szerepet játszik a sport. Furcsa érzések keringtek bennem az elmúlt napokban, mikor meghallottam, hogy a kormány 5 milliárd forintot szán a Bozsik stadion átépítésére. Egyrészt egykori Honvéd játékosként és a kerület polgármestereként is örömmel tölt el, hogy egy új korszerű létesítménnyel gazdagodik a kerület. Minden infrastrukturális fejlesztésnek örül az ember, mert bárhonnan is nézzük, érték jön létre. Másrészt azon is elgondolkodtam, jó helyen vannak-e a hangsúlyok. Mert ha lenne ötmilliárd forintja a kerületnek arra, hogy infrastrukturális beruházásokat hajtson végre, akkor vajon stadiont építenék-e? Ön stadiont építene-e? Én például valószínűleg hozzálátnék a 2010-ben leállt átfogó intézményfelújítási programunk folytatásának, és ebből a pénzből a legtöbb iskolánkat, óvodánkat, bölcsődénket felújítanám. Demagóg szöveg? Vállalom. Bár a kerületnek nincs beleszólása, hogy a kormányzat mire szán forrást, hová helyezi a hangsúlyokat, mit tart fontosnak és mit nem, az öröm mellett mégis egy kis rossz érzés is bujkál az emberben, hogy talán előbb a sokszor már lelakott gyermekintézményeinket tegyük rendbe, és utána jöhetnek a stadionok. Ennek ellenére nem akarok beállni a stadionfelújításokat szidalmazók sorába, csupán csendben, innen kérem a kormányzati döntéshozókat, legalább ennyi pénzt szánjanak a jövőben gyermekintézményeink felújítására is. Vagy előbb arra. 

2014. március 07. péntek

Láttál már méteres ürülékkupacot egy lakás közepén?

A  várhatóan márciusban induló újabb lakáspályázatok miatt is, a vagyongazdálkodási iroda vezetőjével megnéztünk néhány pályázatra, hasznosításra váró lakást. Volt köztük olyan is, amely nemrég ürült meg, s olyan bérlőink távoztak az ingatlanból, akik valamilyen oknál fogva nem tudták a bérleti díjat vagy a közüzemi számlákat fizetni. A tapasztalat persze az, hogy az elmúlt pár évben a korábbinál is többen vannak sajnos ilyenek Kispesten is. Némely esetben a látvány még az én sok mindent látott szememnek is lehangoló volt. Szétvert ajtók, betört ablakok, leszerelt konnektorok, szétbontott és elvitt konyhabútor, szemét leszaggatott tapéták a szobák közepén.Merthogy a bérlők nem csak tetemes tartozást hagynak maguk után, - tisztelet a kivételnek - hanem sokszor romokat, ellopott, elvitt lakástartozékok hűlt helyét, még rosszabb esetben döglött állatot, emberi és egyéb ürüléket, no nem részletezem tovább, mert láttam én már egyméteres emberi sz...rkupacot önkormányzati bérlakás vécéjének közepén, ami még elmesélve is gyomorforgató.Régóta megérett a helyzet arra, hogy az önkormányzat az 1990-es évek óta kisebb-nagyobb változtatásokkal vitt lakásgazdálkodási modelljét jelentősen átalakítsa. Évente százmilliós tartozás halmozódik fel ezeken az ingatlanokon, a finoman szólva is „nem rendeltetésszerű” használat következtében pedig lakásonként sokmilliós felújítási kényszer rakódik az önkormányzatra. Közben pedig a rendszer nem is túl igazságos, hiszen a rendesen fizető bérlővel szemben sem korrekt, ha a nemfizetők által okozott teher őket is sújtja, végül pedig felteszi magának a kérdést a tisztességes bérlő is, hogyha másnak büntetlenül lehet nem fizetni, akkor miért ő legyen az a lúzer, aki rendes szerződő partnerként befizeti a csekkeket.Persze tudom, egyik napról a másikra kimondani, hogy nem feladatunk a szociális bérlakás-gazdálkodás és abbahagytuk a lakások pályáztatását, kicsit erősen hangzik. Tudom, hogy sok szerencsétlen családnak egyetlen reménye az alacsony bérű (Budapesten a legolcsóbb) önkormányzati lakás. Ettől függetlenül tisztában kell lennünk azzal, hogy az egyenleg nagyon afelé hajlik, hogy az önkormányzat még mindig jelentős, közel ezer ingatlanos bérlakásállománya nemhogy hasznot nem termel a kerületben élőknek, de súlyos milliókkal terheli a közös kasszát. Minden kerületitől elvesz, minden fontos fejlesztéstől, karbantartástól von el forrásokat. A jövő egyik feladata – miután reményeink szerint a közeli jövőben magához tér a hazai ingatlanpiac – hogy ezt a területet rendezzük. Megszabaduljunk a rossz portfolióként nyakunkon lévő, hasznot nem hozó ingatlanoktól, csökkentsük a bérrakásállományt, próbáljuk meg fizikailag is egy helyre koncentrálni azokat. Eközben új bérlakás-gazdálkodási rendszert alakítsunk ki, olyat, amely továbbra is támogatja a segítségre szorulókat, olyat, amely fenntartható, és olyat, amelyből rövid úton kitehető az a bérlő, aki összeférhetetlent, kárt okoz a közösségnek, vagy önhibájából nem hajlandó fizetni. Szóval, egy pénzügyi-gazdasági szempontból működtethetőt, fenntarthatót, társadalmi-szociális szempontból pedig igazságosat. Nem könnyű feladat.

2014. február 04. kedd
© 2008-2017 Kerületi magazinlapok. Minden jog fenntartva.