Megfesteni a hétköznapokat

Csillapíthatatlan feszültség címmel nyílt meg Bács Emese festőművész kiállítása csütörtökön a Nagy Balogh János Kiállítóteremben. A tárlatot Vinczek György alpolgármester köszöntötte, a kiállítást Kozák Csaba művészeti író nyitotta meg. A kiállítás április 10-ig tekinthető meg.

Bács Emese festőművész Brassóban született, huszonöt éve él Budapesten, Angyalföldön. Művészetében a nagyváros helyszínei (utcák, autók, feliratok, közlekedési lámpák, aluljárók) láthatók, főként madártávlatból. Bács Emese festményeinek figuráin és városképein különleges applikált tárgydarabokat találhatók, mint a szívószál, a kábel, a faék vagy a kupak. Ezek az elhasználódott tárgyak a képeken, a festészet nyelvén nyernek új értelmet.

Az élet tartalmát a nagy feszültség, az alkotás pillanatai jelentik, nem pedig a létezés kalendáriumi időszaka – Márai Sándort idézte köszöntőjében Vinczek György alpolgármester, utalva ezzel a kiállítás címére, Csillapíthatatlan feszültség.

Bács Emese mély empátiával és őszintén képes megjeleníteni a várost, ahol élünk. Munkáiban visszatérnek Budapest különböző helyszínei, mint a Váci út és az Árpád híd, vagy éppen a metróállomások forgalmas világa is azonosítható – fogalmazott beszédében Kozák Csaba művészeti író. – A városi életképek az emberekkel zsúfolt urbánusi tájak vibrálását, állandó mozgását tárják elénk. Az alkotó nem színezi a dolgokat, munkái helyzetjelentések a hétköznapok ismétlődő látványvilágáról. A művész is egy azok közül, akik naponta viszik gyermekeiket óvodába, iskolába vagy edzésre, akik felszállnak a metróra és beutazzák a várost. Csakhogy Bács Emese menet közben vázlatfigurákat rajzol és skiccel, mert a reggeli rutin után a Lehet utca és a Dózsa György út sarkán álló blokkház műtermébe megy, ahol megfesti a hétköznapokat. A képek aprólékos megtekintésekor láthatjuk a fragmentumok részletgazdagságát, igazi domborművekkel állunk szemben – tette hozzá a művészeti író.