2020. szeptember 21., hétfő, Máté és Mirella

Novemberben búcsút intenek közalkalmazotti státuszuknak a közművelődésben dolgozók

Kispest
2020. július 28. kedd Írta: Csizmadia Viola

 

Az országgyűlés döntése alapján (július 1.) a közművelődésben eddig közalkalmazottként dolgozó munkavállalók 2020. november 1-jétől nem közalkalmazotti jogviszonyban dolgoznak majd, hanem a továbbiakban a Munka Törvénykönyve (Mt.) vonatkozik rájuk is.

 

Ennek következtében nem illetményt, hanem bért kapnak, nem kinevezésük lesz, hanem munkaszerződésük. Látszólag csak egyszerű adminisztratív intézkedésről van szó, de hogy ez mit is jelent a kerületi közművelődési intézményekben dolgozóknak, milyen előnyei és hátrányai lesznek ennek, és milyen ütemezés szerint változik meg a munkavállalók alkalmazási státusza, arról kérdeztük Gábor Ilonát, a KMO igazgatóját és Szabó Máriát, a WKK igazgatóját.

A kerületi képviselő-testület a napokban döntött a KMO Művelődési Központban és a Wekerlei Kultúrház és Könyvtár Művelődési Házban (WKK) dolgozó 38 eddig közalkalmazott foglalkoztatási jogviszonyának változásából adódó intézményi alapító okiratok megváltoztatásáról.

Gábor Ilona, aki évtizedek óta a Budapesti Népművelők Egyesületének elnöke, így igazán jól ismeri a közművelődésben dolgozók helyzetét, és mint a szervezet vezetője több alkalommal fogalmazta meg kifogásait és ellenérveit a most bekövetkezett változások ellen, különösen annak rapid és arrogáns módon történt, szakmai egyeztetések nélkül való beterjesztése, valamint a minden ész érvet nélkülöző időzítése miatt. Mint arról már korábban beszámoltunk a szakmai szervezetekhez április 13-án jutott el a törvénytervezet, és húsvét utáni kedd volt a véleményezés lehetőségének a határideje. Egyszerűen elfogadhatatlan egy ilyen fajsúlyú változtatást a koronavírus veszélyhelyzet idejére időzíteni – nyilatkozta korábban Gábor Ilona.

Tények:
- Az új foglalkoztatotti jogállás gyökereiben fogja érinteni az ágazatban dolgozók életét.
- Az Mt. alapjaiban másként viszonyul a foglalkoztatáshoz, az alacsony bérek ellentételezésére kialakított kedvezmények mindegyike megszűnik pl. az előmeneteli rendszer, az utazási kedvezmény, 5 év után a magasabb összegű végkielégítés, jubileumi jutalom, rövidebb lesz a felmondási idő, a korábbi illetményelemek beépülnek a személyi alapbérbe, egyszerűsödnek a munkaviszony egyoldalú megszüntetésének szabályai, már csak álom marad az előző évben még szakmai műhelyekben felkérésre kidolgozott életpályamodell.
- Ugyanakkor várhatók előnyök is, pl. az évente dinamikusan növő garantált bér, amely igen sok, az ágazatban dolgozó munkavállalót fog érinteni, kötelezővé válik a túlmunka díjazása, stb. Ezek feltételeit azonban a helyi önkormányzatoknak kell megteremtenie, ami a jelenlegi, lehetőségeket ismerve szinte lehetetlen.

Mint azt az igazgatónő kérdésünkre elmondta, a törvény elfogadása óta jelenleg az átalakítással együtt járó feladatok végrehajtása zajlik.
Első lépésként az intézményvezetőknek legkésőbb 2020. augusztus 15-ig ajánlatot kell tennie a munkavállalóknak a munkaviszonyban történő tovább-foglalkoztatására, amely tartalmazni fogja a munkaszerződés legfontosabb tartalmi elemeit. A munkáltató az elfogadott ajánlat alapján munkaszerződést fog kötni.
Fontos tudni, hangsúlyozza Gábor Ilona, a munkáltatónál eddig eltöltött idő folyamatos lesz, azt a foglalkoztatási jogviszony megváltozása nem szakítja meg, és próbaidő sem köthető ki.
Azt is tudni kell, hogy a jogviszony átalakulása nem szakítja meg a közalkalmazotti jogviszonnyal kapcsolatos igények elévülését (tehát pl. egy ki nem adott szabadság iránti igényérvényesítés 3 éve megszakítás nélkül telik tovább az eredeti időponttól), nem érinti a folyamatban lévő határozott idejű áthelyezést, nem érinti a jogviszony időtartamát (a határozott idejű jogviszony határozott is marad, hasonlóan a határozatlan idejűvel), valamint a munkaidő mértékét (a részmunkaidő sem változik teljes munkaidővé).
A munkavállalónak a felajánlott tovább-foglalkoztatásra, legkésőbb 2020. szeptember 14. napjáig választ kell adnia.
Gábor Ilona kiemelte, hogyha ezt az időpontot bárki elmulasztja, akkor a közalkalmazotti jogviszonya a törvény erejénél fogva automatikusan megszűnik, és a jognyilatkozat érvényesen már nem tehető meg, még igazolási kérelmemmel vagy orvosi igazolással sem.

A WKK-ban 12 dolgozót érintenek a változások – tudtuk meg Szabó Máriától, az intézmény vezetőjétől. A dolgozók sajnos olyan, eddig megszokott juttatásoktól is elesnek, mint például a MÁV és a Volán 50 százalékos, 12 alkalomra szóló utazási kedvezmény. Szakmai szempontból is érdekes lesz, hogy egy-egy státusz betöltését nem kötik majd iskolai végzettséghez. A WKK-ban jelenleg e miatt nem tervezi senki a távozását, de hogy hosszú távon mi lesz a WKK-hoz hasonló, kicsike intézmények sorsa, lesz-e fiatal szakember a művelődési házakban, az függ majd attól, hogy a kormányzatnak milyen tervei vannak ezekkel az intézményekkel, mert a versenyszférához hasonló feltételek mellett, támogatás nélkül, ezek az intézmények nem élnek meg – vélekedik Szabó Mária.
A jogviszony megszűnése esetén a munkavállalót végkielégítés illeti meg, amelynek kifizetésére az intézményeknek nincs forrásuk, és félő, hogyha sokan élnek ezzel, ennek költségeit a helyi önkormányzat sem tudja majd átvállalni.
A változással együtt jár, bár ennek még nyomát sem látták, egy 6 százalékos béremelési ígéret is, hiszen 2008 óta a kulturális szférában dolgozók egy fillér béremelést nem kaptak. A közalkalmazotti jogviszony munkaviszonnyá alakulásával, az újonnan létrejövő munkaszerződés ellenére az átalakulást követő öt évében a közalkalmazotti törvénynek a végkielégítésre és a jubileumi jutalomra vonatkozó szabályait kell alkalmazni, vagyis egyrészt ezen időtartamon belül még jár a jubileumi jutalom, illetve a magasabb összegű végkielégítés.
Intézményen belüli változást jelenti az is, hogy a munkáltatónál működő közalkalmazotti tanács 2020. november 1. napjáról üzemi tanácsként működik tovább.

 

© 2008-2020 Kerületi magazinlapok. Minden jog fenntartva.