2020. március 29., vasárnap, Auguszta

Értékelték a gyermekvédelmi jelzőrendszer működését

Kispest
2020. február 26. szerda Írta: Csizmadia Viola

A törvényi kötelezettségnek eleget téve tartották meg a kispesti gyermekvédelmi és gyermekjóléti jelzőrendszer éves értékelését a Forrásházban. A tanácskozáson a szociális és gyermekjóléti intézmények munkatársai, iskolai, óvodai és bölcsődei gyermekvédelmi felelősök, védőnők, gyermekorvosok, a pedagógiai szakszolgálat, a tankerület és a polgármesteri hivatal irodáinak munkatársai, a kormányhivatal és a rendőrség képviselői, valamint gyámügyi szakemberek vettek részt.
A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvénynek megfelelően minden év elején összegyűlnek a szakemberek, értékelik az elmúlt évben végzett feladatokat és újakat fogalmaznak meg. A tanácskozás résztvevőit Vighné Vincze Erzsébet, a Kispesti Szociális Szolgáltató Centrum (KSZSZC) intézményvezetője köszöntötte, majd dr. Király Beatrix, a XIX. kerületi kormányhivatal vezetője adott tájékoztatást a januártól hatályos, illetve márciustól életbe lépő fontosabb jogszabályi változásokról. A sajátos nevelési igény, beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség megállapításával, illetve a szakértői véleményben foglaltakkal összefüggő eljárások januártól a tankerületi központhoz kerültek. Márciustól a rendőrkapitányság látja el a szabálysértési hatósági feladatokat, míg az óvodai foglalkozáson való kötelező részvétel alóli felmentést engedélyező szerv a járási hivatal hatósági osztálya lesz. A szociális ellátások közül a hatósági osztály állapítja meg az időskorúak járadékát, a foglalkoztatást helyettesítő támogatást, az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatást, a gyermekek otthongondozási díját, az ápolási díjat, valamint a közgyógyellátásra és az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságot. A gyámügyi osztálytól bizonyos feladat- és hatáskörök a jegyzőhöz kerülnek: egyebek mellett a családvédelmi koordináció, a képzelt szülő adatainak megállapítása, a gyermek nevének megállapítása, az előzetes gyámrendelés, a teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat és a tájékoztatás a rendezetlen családi jogállás kezeléséről. Az igazságügyi feladatok – áldozatsegítés, jogi segítségnyújtás – a folyamatban lévő ügyekkel együtt márciustól átkerülnek Budapest Főváros Kormányhivatalához, a kapcsolattartás végrehajtása pedig bírósági hatáskörbe kerül.

Ikladiné dr. Petres Veronika, a Humánszolgáltatási és Szociális Iroda vezetője a megelőző feladatokat ellátó intézmények és a családvédelmi koordinációért felelős szervek együttműködéséről beszélt. Felhívta a figyelmet arra, hogy a gyermekvédelmi jelzőrendszer tagjai és bárki köteles jelezni a jegyzőnek, ha hozzátartozók közötti erőszak veszélyét észleli; a bántalmazott kérésére a hivatal gondoskodik arról, hogy jogi, egészségügyi, pszichológiai és mentálhigiénés segítséget kapjon, míg a bántalmazót az erőszak folytatásának következményeiről tájékoztatja. A rendőrség 72 órára ideiglenes megelőző távoltartást, a bíróság legfeljebb hatvan napra megelőző távoltartást rendelhet el.

Plánk Róbert ezredes, Kispest rendőrkapitánya kiemelte, hogy a kerületben más városrészekhez képest hatékonyabban működik a gyermekvédelmi jelzőrendszer, és az elmúlt időszakban szerencsére nem történtek kirívóan súlyos esetek. A családon belüli erőszak elkövetésének bizonyítását azonban megnehezíti az objektív bizonyítékok hiánya, a közeli hozzátartozók pedig gyakran élnek azzal a lehetőséggel, hogy nem kötelesek egymásra terhelő vallomást tenni.

Sármai Kornél, a KSZSZC öt szakmai egységének egyikeként működő Család- és Gyermekjóléti Szolgálat szakmai vezetője elmondta, hogy a fizikai tettlegességet sok esetben napi szinten kíséri verbális és lelki bántalmazás, megalázás, a sértett önbizalmának rombolása. Ez a fajta erőszak kiszolgáltatottá teszi az elszenvedőt, értéktelennek érzi saját magát, ami megnehezíti, hogy segítségért forduljon. Éppen ezért elsősorban a bántalmazottak bizalmát kell elnyerni, hogy egyáltalán merjenek beszélni a történtekről. A bántalmazó, illetve a bántalmazott személyek is gyakran bántalmazó közegben nőnek fel, és akik gyermekkorukban azt tapasztalják, hogy a konfliktushelyzeteket erőszakkal oldják meg, felnőttkorukban is hasonlóan viselkednek, s nem csak a családon belül.

Friedrich Gábor, a Család- és Gyermekjóléti Központ szakmai vezetője arról tájékoztatta a jelenlévőket, hogy évente több mint háromszáz bejelentés érkezik a gyermekvédelmi jelzőrendszerhez, többnyire közoktatási intézményektől, a rendőrségtől és a védőnőktől. A szakemberek figyelmébe ajánlotta az egyes ágazatok módszertani útmutatóit és a jelzőrendszer tagjai által készített – nyilvánosan elérhető – éves beszámolókat.
Földi Laura, a Családok Átmeneti Otthonának vezetője elmondta, hogy a 2018 őszétől két telephelyen működő otthonban a nehéz anyagi körülmények között élő, több gyermeket nevelő családok másfél évet tölthetnek, ezt követően az önkormányzat lehetőségeihez képest bérlakásokat biztosít számukra. A Jahn Ferenc utcai otthonban nemrég új kazánt helyeztek üzembe, a Nagysándor József utcai épületben megtörtént az egyik külső fal szigetelése, emellett szárítógéppel és páramentesítő készülékkel próbálják enyhíteni a vizesedés okozta problémákat. A KSZSZC szakemberei többször is utaltak az egyre égetőbb szakemberhiányra és fluktuációra, hiszen a szociális ágazatban hosszú hónapok is eltelnek, míg betöltenek egy-egy álláshelyet.

Vinczek György alpolgármester megköszönte a jelzőrendszer valamennyi tagjának a munkáját, és arról beszélt, hogy az elmúlt időszakban nem növekedett a szociális ellátásra szorulók száma, de a krízishelyzetben lévő családok problémái egyre mélyebbek. Sokan azért nem mernek segítségért fordulni az önkormányzathoz, mert attól félnek, hogy még nagyobb bajba juthatnak – húzta alá. Az alpolgármester felhívta a figyelmet a Kispesti Áldozatsegítő Szakmai Együttműködési Rendszerre, amelynek fontos célja a Kispesten élő, bűncselekmények áldozataivá vált személyek érdekeinek védelme, az áldozattá válás megelőzése. Az aktualitások között említette, hogy megkezdődött az a hároméves fejlesztési és bölcsődei dolgozóknak szervezett program, amelyet dán szakemberek tartanak a Csillagfény bölcsődében.

Kispesten a rendszerváltás óta folyamatosan csökken a szociális bérlakások száma, jelenleg kevesebb mint 700 lakással rendelkezik az önkormányzat. Az elmúlt években azt tapasztaltuk, hogy hiába próbál a meglévő állománnyal a leghatékonyabb módon gazdálkodni a város, ez mégsem elegendő. Ezért az önkormányzat a jövőben más, alternatív módokon próbál méltó lakhatást biztosítani a kispesti rászorulóknak – hangsúlyozta Varga Attila alpolgármester. A Polgármesteri Programnak megfelelően Kispesti Lakásügynökség elindítását tervezik, amely felkutatja a kerületben magántulajdonban lévő üres lakásokat, s a tulajdonosokkal megegyezve hasznosítja azokat oly módon, hogy a nehezebb helyzetben lévő kispestieknek ne a piaci bérleti díjat kelljen fizetniük.
© 2008-2020 Kerületi magazinlapok. Minden jog fenntartva.