2019. szeptember 18., szerda, Diána

A látszat már nem csal…

Kispest
2019. máj. 17. péntek Írta: a. Szerk.

 

Jönnek a turisták Ferihegyről, a Liszt Ferenc nemzetközi repülőtérről. Felvackolódnak a repülőtéri járatokra, tájékozódásukat nem sok minden segíti. Kopogtatják okostelefonjaik üvegeit, tekintgetnek, kérdezősködnek a legfrissebb információért. A Nagyvárad téren ízelítőt kaphatnak a hazai állapotokról. Nem túl hízelgő ez ránk nézve. Gurulós bőröndök kerekei csattognak a járdákon, követik a már alig olvasható felfestett tájékoztatókat a tér legtávolabbi pontjától a metróig, ahol két rozzant lépcsősoron kell levonszolnia magát az embernek.

Az István kórház felőli lécsősor illeszkedik a tér, a kórház állapotához, ingó-bingó lépcsőfokok és kosz mindenütt. A teljes hangerővel, már-már fájón, szívig hatolóan szóló hegedű állandó hangulatfestő eszköze az aluljárónak. A vasszerkezetes, minden lépésre kopogó hangot adó rozsdásodó metrólejárót elnézve megfordulhat az ember fejében, leérek-e épségben a peronra? Nem kellett volna-e ezt előbb felújítani, mielőtt ráengedik ezt a sok embert erre a lépcsősorra? Nem lehetünk nyugodtak, mert baleset esetén bizonytalan, hogy ellátják-e majd sebeinket, hiszen az elmúlt napokban négy budapesti sürgősségi centrum közül három mondta le a sokszorosan sérült, életveszélyes állapotú betegek fogadását. Mi lesz így velünk? Mindennapos lesz, hogy akár az utcán is meghalhatunk megfelelő ellátórendszer, eszköz, szakember, de sokszor emberség hiányában?
Ha szerencsénk van, a fővárosban mostanság elszaporodó patkányok példányaival nem találkozunk, pedig évek óta alakul ezen élőlények kedvenc élettere, hiszen szemünk előtt gyűlik a nagyváros szemete, a kiürítetlen, „csurig” lévő kukák látványa szinte mindennapos. Járdák, utak mentén, oszlopok tövében növekszik a nemkívánatos zöldterület, szegletekben pedig egymásra rakódik az el nem takarított őszi falevél és a nyárfaszösz is.
Már nem lehet letagadni. Sokak számára érezhetően egyre jobban drágul az élet Magyarországon. Egyes termékek esetében durva, 5,2 százalékos áremelkedést mért a Központi Statisztikai Hivatal áprilisban. Elszállt az utóbbi hónapokban a burgonya és a friss zöldségek ára: a fejes káposzta 127 százalékkal, a vöröshagyma 109 százalékkal, a burgonya 84 százalékkal drágult 12 hónap alatt. Egekben az ingatlanárak, így a nem jómódú fiataloknak szinte semmi esélyük sincsen az önálló otthon vásárlására.
De nincs, vagy kevés a szerelő, a villamos- és buszvezető, a pedagógus, az óvónő, a kukás, a bölcsődei gondozó, az ápolónő, elüldözték a kormánytisztviselőket, így sokan menekülnek a közigazgatásból is.
Mások, a társadalmi „önelit” látványosan és szépen gyarapodik, már nem is akarja azt a látszatot kelteni, hogy nem. Sőt! Úgy vélik, hogy ők a kiválasztottak, hazánk megmentői, hiszen ők tudják mire van szüksége az országnak akár a divatban, akár az iparban, akár a tudományban, akár oktatásban, a kultúrában vagy az ágyban. Orbán Viktor még ennél is messzebbre jut: „Én vagyok a legkeresztényebb, tehát a legeurópaibb az európaiak között. Európa DNS-e vagyok, annak az őrzője.”

Nagy lehet a baj! A fejekben is! De a látszat már nem csal… Egy olyan ország képét mutatja, amely működési zavarai miatt akár az egyik pillanatról a másikra leállhat.

© 2008-2019 Kerületi magazinlapok. Minden jog fenntartva.