Magazinlapok - Többtonnás komphajótól a zenés mozgásmatinéig
2018. augusztus 21., kedd, Sámuel és Hajna

Többtonnás komphajótól a zenés mozgásmatinéig

Kispest
2018. február 02. péntek Írta: Varga Ibolya

 

Az immár hat Guinness-rekorderes Nick Árpi húzott már el foggal 234 tonnás katamarán hajót, 309 tonnás kompot, egy Boeing 737-es repülőt, „szkanderezett le” 20,8 tonnás kamiont, hajlított meg csupasz kézzel öntött vasrudat, és most a 65. születésnapján újabb rekordot állított fel: mellkasának hegyezett kard segítségével egy 18,2 tonnás tűzoltóautót tolt el 1,5 méterre. A rekordbeállítás után a Bóbita óvodásokkal közös tortázás zárta a rendhagyó születésnapi eseményt.

A sokszoros Európa és világbajnok világklasszis erőemelő, akinek mutatványaitól világszerte sokaknak maradt tátva a szája, vagy borzongva nézték, csaknem negyven éve él Kispesten. Itt szinte minden fűszálat ismer, és őt is ismeri mindenki. Néhány évvel ezelőtti válása óta egy kispesti nyugdíjasház 30 négyzetméteres lakásában, új párra lelve, minimális nyugdíjból él, de nem szereti, és nem is akarja, hogy sajnálják.

Heti rendszerességgel tart tornát, ahogy ő nevezi zenés mozgástréninget nyugdíjas társainak. „Sokan még sétálni sem nagyon mernek, mert félnek az eleséstől, a balesetektől. Ezért örülnek a szervezett keretek között való tornázásnak, ami örömet okoz számukra. Rendszeresen, heti egy-két órát tartok tornákat a Segítő Kéz Gondozószolgálat intézményében. Sokan azért is jönnek el ezekre a foglalkozásokra, hogy közösségben legyenek.” Nick Árpád ezeket a gyakorlatokat olyan gimnasztikai mozgáselemekből állította össze, amelyek szinte mindenki számára elvégezhetőek, akár fotelben, széken ülve, vagy akár állva is. Ezért is tartja fontosnak a korosztályának szervezett mozgásórákat, mert ott számítanak rá, szükség van még a tudására, a tevékenységére, fontos a közösségnek, mindig nagy szeretettel látják.

A romantikus lelkületű, kapcsolataiban védő-óvó szerepre vágyó erőművész a mögöttünk álló 2017-es évet élete legnagyobb mélypontjának, a legtöbb szomorúságot hordozónak tartja. Élete során sok nehézséggel megbirkózó, szenvedélyes állatbarát hírében álló Nick Árpád nehezen éli meg 13 éves korában, szívbetegségben elpusztult kiskutyájának hiányát.

Egy hétköznapi mozdulatnak, vélhetően a sok-sok évtizedes megfeszített munkának, erőfeszítésnek köszönhetően tűrhetetlen fájdalommal küzdő, szenvedő erős ember, nem halaszthatta tovább tavaly a műtéti beavatkozást sem. „Évig jártam a világot, versenyeztem, bemutatókat tartottam. Húsz évvel ezelőtt két évadot az amerikai több mint 150 éves Barnum & Bailey utazó cirkuszban töltöttem, ott léptem fel, ahol elefántokkal megterhelt 7-8 tonnás trélert húztam el a fogaimmal. Volt, hogy naponta két, három előadást is tartottunk. Igazi cirkuszgyár volt ez, nem lehetett leállni, betegeskedni, csinálni kellett a show-t. Ezért nem is csodálkozom, elfogadom, hogy mostanra elért a betegség is. Most szembesültem azzal is, hogy betegségben nem számít a rang, az eddigi teljesítmény, csak a kiszolgáltatottság van, rá kell bízni magunkat idegen segítőkre”- mondja.

A gyógytorna elkötelezett híve folyamatosan gyógyul, bár a rendszeres és kitartó edzés mellett is mozgása kissé gátolt maradt eddig. Az elmúlt fél évben látványosan lefogyott Nick Árpi ugyancsak meglepte közvetlen környezetét, és orvosai előtt pedig sokáig titkolta, amikor előállt azzal a képtelennek látszó ötlettel, hogy 65 születésnapján újabb rekordkísérletet tesz. „Szeretteim tiltakozása ellenére nem bírtam megmaradni a bőrömben. Lelkileg is szükségem van a közönség szeretetére. Hatvanéves koromban az akkori rekorddal példát akartam mutatni, azt szerettem volna tudatni a külvilággal, a családdal, a fiammal, hogy idősebb életkorban is képesek vagyunk, ha nem is extrém, de elismerést érdemlő teljesítményekre. Most, 65 évesen azt tapasztalom, hogy a hatvanhoz képest öt év nagyon sokat számít. Azt szeretném bizonyítani, elsősorban igazán önmagának, hogy visszafogottan ugyan, de még meg tudom csinálni azt, amit elvállalok. Nem tagadom, volt bennem a félsz, hogy ezt a 18,2 tonnás járművet sikerül-e eltolnom legalább másfél méterre.”

Veszteségei, betegsége után az utóbbi időben harmincéves fia társaságát kiváltképpen kereső és igénylő Nick Árpád kapaszkodót talál a közös apa-fia és a kerületben vele szervezett programokban.

 

© 2008-2018 Kerületi magazinlapok. Minden jog fenntartva.