2018. december 18., kedd, Auguszta

Őszintén a biztonságpolitikáról

Kispest
2017. március 23. csütörtök Írta: Csizmadia Viola

Nem szabad félni! – volt az elsődleges üzenete annak a találkozónak, amelyen Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő volt a Kispest Jövőjéért Egyesület vendége a KMO-ban.

Amikor a találkozót szervezte az egyesület még nem is sejthették, hogy sajnos a terrorizmusról szóló eladásnak szomorú apropója is lesz az aznapi londoni események tükrében – mondta köszöntőjében Gajda Péter polgármester, aki arra is emlékeztette a jelenlévőket, hogy a brüsszeli merénylet egy éves évfordulója is a napokban van. Gajda szerint Tarjányi Péter meghívása időszerű, hiszen sokakat érdekel a hazai és a nemzetközi biztonságpolitika, és itt az ideje, hogy a riogatások helyett őszintén beszéljünk, beszélgessünk erről.

A szakértő bevezetőjében arról beszélt, hogy komoly a biztonságpolitikai helyzet Európában, amelyre az öreg kontinens országaiban élők, az Európai Unió nem volt felkészülve. Valami elkezdődött, és borzasztó, hogy egy-egy terrortámadásnak már évfordulója van. Annak ellenére, hogy az emberekben ott van a félelem, meg kell próbálni a realitások talaján maradva beszélni a gondokról, és keresni kell a közös a megoldásokat.

Előadásában Tarjányi Péter három látszólag különálló, gyökerében mégis összekapcsolódó problémakört, biztonságpolitikai kihívást említett, amelyek nem az elmúlt néhány esztendőben keletkeztek.

Magyarország számára is talán a legsúlyosabb, és az általános problémák alapja, Oroszország gazdasági, és ezzel párhuzamosan politikai befolyásának megerősödése, a birodalmi vezetés gondolkodásmódjának újraéledése, az Ukrán válság és a Krím-félsziget elfoglalása. „25 évvel ezelőtt azt hittük, hogy biztonságosabb lett a világ, ezért mintha megszűnt volna a tudatos és biztonságra törekvő előrelátás” – mondta a szakértő.

Tarjányi Péter történeti áttekintésében beszélt arról, hogy a ’90-es évek nem Oroszországról szóltak a hírek, annak a korszaknak az ország abszolút vesztese lett. Az ezt követő időszakban a „legvadabb privatizációs hullám” indult meg Oroszországban, amelynek következtében a kitermelődött oligarchák megpróbáltak a politikába beférkőzni (sikerrel). Ennek a z új rétegnek azonban „kicsi lett az ország” a gazdasági és politikai elit érdekeinek kiszolgálására, megindult egy áramlás Európa felé. Az Európai országok pedig abban a hitben, hogy az oroszországi embargó elégséges a birodalmi gondolkodásmód visszaszorításához, ölbe tett kézzel szemlélték az oroszok térnyerését, előrenyomulását. Csak későn szólalt meg a vészcsengő a fejekben, amikor már az orosz politikai elit, fegyverek nélkül, remek kommunikációval keresztül komoly gazdasági befolyást szerzett és szisztematikusan építkezett Európában. A cél pedig továbbra is az Unió egységének megbontása. Ezt a gazdasági térnyerést bizonyítja a készülő Paks II., amely arra is felhívja a figyelmet, hogy akarunk-e kiszolgáltatott pozícióba kerülni biztonságpolitikai szempontból – hangsúlyozta a szakértő.

A megoldások keresésében Tarjányi Péter a legfontosabbnak az Unió és az Európai országok mielőbbi magára találását sürgette, mert összefogással Európa erősebb tudna lenni, mint az Egyesült Államok.

A másik két témakörben, a terrorizmus és a menekültválság, leszögezte, a hazai kormányzati kommunikációval ellentétben, a terrorizmus nem a menekültválságot használta ki elsődlegesen a támadások előkészítésére és lebonyolítására.

Tarjányi Péter a terrorizmussal kapcsolatban markánsan fogalmazott: az Unió nagyobb befogadó országai, Franciaország, Németország, de a többiek is nem figyeltek eléggé, nem támogatták megfelelően a náluk letelepedő, különféle nemzetiségű, állampolgárságot szerző bevándorlók beilleszkedésére, oktatására, egymás mellett élésének gondjaira, így az ott felnövő generációk mára már nem hálásak az őket befogadó országnak, hanem „visszatalálva a gyökerekhez”, az anyaországok anyagi segítségével radikalizálódtak. Arra a kérdésre pedig, hogy kell-e félnünk itthon, Tarjányi Péter határozott „Ne féljenek!-kel” válaszolt. A Keleti pályaudvaron 2015-ben kialakult válsághelyzet sem a véletlen műve, sokkal inkább politikai háttéralkuk, a kormányzati kommunikáció terméke. Itt még elkövetődött a legnagyobb szakmai hiba is, mert a kormány felrúgta a biztonságtechnikai alaptételt is, amely szerint „a bajt nem visszük a tömegbe, lakott területre”, azaz hagyták, hogy napokon keresztül élelem, víz, és tisztálkodási lehetőség nélkül éljen a város közepén csupán azért, mert az „jól mutat” a médiában. A szakértő mindenkinek azt tanácsolta, próbálják meg fenntartással olvasni a migránsokról szóló híreket, álhíreket, több forrásból tájékozódjanak, és beszélgessenek minél többet, nyíltan másokkal ezekről a kérdésekről.

 

© 2008-2018 Kerületi magazinlapok. Minden jog fenntartva.