2020. március 29., vasárnap, Auguszta

A kispesti „paintes lány”: Mondik Noémi

Kispest
2014. augusztus 15. péntek Írta: Varga Ibolya

 

A kispesti Mondik Noémi a Magyar Képzőművészeti Egyetem negyedéves grafika szakos hallgatója némi humorral, cseppnyi cinizmussal és megfelelő távolságtartással ábrázolja ösztönösen a magyar valóságot. Műveihez nem kell semmi különleges hókuszpókusz: egy egyszerű számítógépes, mindenki számára elérhető program, éleslátás, na meg óriási tehetség. Stílusa, és nem csak a művész, hanem az emberi is, egyedi, felismerhető és utánozhatatlan. Nem véletlenül tartják őt ma paintes társadalomkritikusnak, a sivár lakótelepi pillanatok tragikomikus festőjének, és csak kevesen egy unatkozó egyetemista lánynak. Kiállítása szeptember 29-ig látható a Kispesti Városháza Tárlaton.

 

Mi az a paint, és miért ezt választotta?

Azért kezdtem el rajzolni paintben, ami a Windows rendszerbe beépített program, és ennek segítségével bárki képeket tud rajzolni, színezni és szerkeszteni, mert éjszakánként a szomszédoktól, akik ugyancsak hangosan nézték a televíziót nem tudtam aludni, pihenni. Amíg nem volt műsorszünet hajnali 2-3-ig, addig nem tudtam lefeküdni. Nagyon szenvedtem a kialvatlanságtól, a fáradtságtól. Ott ültem az ágy szélén ébren és hallgattam a zajokat. A számítógép adta lehetőségek, interneten való böngészés, olvasás, online játékok sem érdekeltek már, ezért elkezdtem rajzolni ebben a programban, ami minden gépen megtalálható a kellékek között.

Mi a titka annak, hogy bár ez a program mindenkinek adott, mégis csak magának hozott ismertséget, maga lett a „paintes lány”?

Bizony sok embertől megkaptam már, hogy nincs abban semmi különös, amit csinálok. Ez a közéletbe való „berobbanás” a véletlennek köszönhető, engem is meglepett. Csináltam egy blogot (paintmámor), és azt láttam, hogy egyre többen nézik, kattintanak az oldalamra, egyik napról a másikra lett népszerű. Pedig kezdetben nem csináltam mást, csak azt rajzoltam le, amit naponta ettem.

 

Sokan mostanában Magyarország első számú kortárs szoció-paintesének nevezik...

Valószínű, hogy a témaválasztásom érintette meg az embereket. Pedig nem állt szándékomban semmiféle társadalomkritikát mondani és ebből még művészetet is csinálni, csupán csak lerajzoltam, mondhatnám, hogy dokumentáltam, megörökítettem azt, amit nap mint nap láttam, látok magam körül. Ha mernék nyilvános helyen fényképezni, akkor nagyon szívesen úgy is megörökíteném ezeket a helyzeteket, embereket. Kispest és a Határ út egy nagyon inspiráló környezet, kifogyhatatlan témákban, akár évekig is le tudnám rajzolni mindazt, ami ott zajlik.

Naponta mennyi időt tölt a számítógép előtt?

Általában napi pár órát, de „végletek“ is előfordulnak. Például, ha egy új rajzot készítek, akár 16 órán keresztül is dolgozom a géppel egyhuzamban. De persze előfordul az is, hogy ugyanennyi időt teljesen „haszontalanul“ töltök.

Meddig lehet még alkotni ezzel a technikával? Mi lesz a paint után?

Tudom, hogy nem tarthat örökké, és hogy nem fogom tíz év múlva is ezt csinálni. De most még jól érzem magam ebben a világban. Elkészült az öltöztetős paint-játékom, és mostanában már más típusú számítógépes játékok tervezésével foglalkozom. A barátom írja hozzá a programokat és én készítem a grafikákat.

 

© 2008-2020 Kerületi magazinlapok. Minden jog fenntartva.