2018. december 12., szerda, Gabriella

Vannak pillanatok…

Kispest
2018. december 05. szerda Írta: a Szerk.

 

… amikor az ember azt hiszi, mégiscsak normális országban él, ahol nem veszett még ki az emberség az itt élőkből. Mert vannak emberek, akik törődnek azokkal, akik nehéz élethelyzetben vannak, gondoskodnak azokról, akiknek bár van fedél a feje felett, még sincs mindig mit enniük, nem cserélgetik évszakonként a ruhatárukat, mert örülnek, ha egy-egy pár cipő, ing, télikabát lapul a szekrényükben. Csak legyen sokáig erejük, kitartásuk, forrásuk mindehhez…

Vannak pillanatok, amikor azt gondoljuk, a kerületben együtt örülünk mindannak, ami jó, ami szép, amit közös munkával teremtettünk azért, hogy aki itt él, mindenki büszkén vallhassa magát kispestinek, és ne csak üres focicsapat szlogen legyen a „Csak a Kispest!”

Mert vannak pillanatok, ilyenkor advent előtt, amikor a Templom téren állunk és közösen csodáljuk az ünnep fényeit, amelyek még szebbé teszik a közelgő ünnepeket, díszbe öltöztetik a tereket, és ezek látványa megdobbantja a szívünket is.

Aztán visszazökkenünk a valóságba. Mert sokan nem osztoznak a közös örömben, fanyalognak, vagy politikai hovatartozásuknak megfelelően külön ünnepelnek. Mert hiába meresztgettük a szemünket, az önkormányzat hagyományos lampionos felvonulásán sem vonult velünk pártállástól függetlenül a képviselő-testület minden tagja, nem gyújtott közösen adventi gyertyák a kispestiekkel a Központi Játszótéren, nem tapsolt együtt a többiekkel a KMO-ban megtartott fergeteges hangulatú kerületi nemzetiségi esten, nem álltak ott a kopjafánál a Határ úton az önkormányzati megemlékezésen, nem jöttek el az önkormányzat jótékonysági estjére, de nem vettek részt az éves civil fórumon, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara rendezvényén sem. Külön gyújtottak gyertyák az ünnepen, külön emlékeztek és külön adnak majd ajándékok a kispesti rászorulóknak is. Jól látható és hangsúlyos ez az állandó elkülönülés. Mindha csak az lenne fontos, egy-egy esetben ki az adományozó, ki az értelmi szerző, kinek az érdeme, kinek a nevéhez fűződik a megvalósult terv, elképzelés, beruházás.

Nyilván fontos, hogy legyen saját „arca”, kezdeményezése, eseménye, saját érték mentén szerveződő programja egy-egy pártnak, szervezetnek, önkormányzati képviselőnek, tisztségviselőnek, de vannak pillanatok egy város életében, amikor nincs helye az elkülönülésnek, mert Wekerle, a Kertváros, Hagyományos Kispest és a lakótelep is egy város. Nem fontosabb, mert nem lehet fontosabb, nem értékesebb, mert nem lehet értékesebb egyik városrész a másiknál, egyik kispesti, a másiknál.

Az itt élők nem érdemlik meg, hogy szekértáborokra szakadva éljenek egymás mellett a kispestiek, tevékenykedjenek a különböző szervezetek, járjanak párhuzamosan vagy külön-külön hasonló tartalmú „ellenrendezvényekre”, ahelyett, hogy egyfelé, együtt haladnának.

 

 

© 2008-2018 Kerületi magazinlapok. Minden jog fenntartva.